Gyakran hallom a velem egykorú emberektől (körülbelül 50 évesektől): „az egészségem megfelel a koromnak”… De mit is jelent ez valójában?
Miről is van valójában szó? Vajon ez csupán a milliomosok hóbortja, vagy minden ember álma? A szó szerinti fordítás könnyen félrevezető lehet. De most hagyjuk a milliomosokat. Mivel bizonyos értelemben magamat egy fejlődő biohackernek tartom, amikor a hosszú életről beszélek, egyáltalán nem arra gondolok, hogy arra kellene törekednünk, hogy soha ne haljunk meg, vagy hogy 150 évig éljünk. Nem. Az, hogy ki mikor hal meg, viszonylagos dolog. Mindenekelőtt arra kell törekednünk, hogy életmódunkkal és mindennapi szokásainkkal életünk egészséges időszakát minél hosszabbra nyújtsuk – vagyis az egészséges öregedésre, a healthy aging szemléletére.
Gyakran hallom a velem egykorú emberektől (körülbelül 50 évesektől): „Az egészségi állapotom megfelel a koromnak.” De mit is jelent ez valójában? Azt, hogy ez már az az életkor, amikor az ember nem mozog, mert nem képes rá? Amikor természetes, hogy túlsúlyos és lomha, állandóan fáradt, miközben maga sem tudja, mitől merült ki? Amikor marokszámra szedi a gyógyszereket? Vagy amikor már képtelen bármi újat megtanulni és elsajátítani? Én ezzel nem tudok egyetérteni. Nem így képzelem el a saját életemet, és éppen ezért próbálom minden lehetőséget megragadni arra, hogy ezt a szemléletet továbbadjam másoknak is.
Egyetértek azzal, hogy az életkor előrehaladtával nem várhatom el a testemtől, hogy egy megterhelés után ugyanolyan gyorsan regenerálódjon, mint húsz-harminc évvel ezelőtt, vagy hogy ugyanolyan hatékonyan működjön, mint fiatalabb koromban. Nem. Ma már sokkal nagyobb szükségem van a minőségi regenerációra. Azt viszont el tudom képzelni, hogy ügyes, gyors és mozgékony maradjak. Hogy könnyedén fel tudjak állni a földről, tudjak guggolni, térdelni, ha kell, gurulni, fejen vagy kézen állni, vagy egyszerűen kényelmesen ülni *törökülésben*. Megértem, hogy a korábbi sporttevékenységeimet másképp kell felépítenem. Vannak mozgásformák, amelyek már nem szolgálják pozitívan az egészségemet, ezért ezeket csökkentenem kell, miközben helyettük olyanokat kell beépítenem, amelyek valóban a hasznomra válnak. De azt semmiképpen sem tudom elfogadni, hogy az életemet egyszerűen átengedjem a fokozatos leépülésnek.
Az én esetemben az első – még tudattalan – döntés, hogy másképp gondolkodjak, azon a napon született meg, amikor 1991-ben elkezdtem kerékpározni. Akkoriban elsősorban esztétikai okok motiváltak, emellett szerettem volna levezetni a fölösleges energiámat, és valami olyat tenni, amit a szüleimtől nem láttam. Később a céljaim sokkal konkrétabbá váltak: a gyorsaság, a győzelem és a teljesítmény folyamatos javítása került a középpontba. Számtalanszor letérhettem volna erről az útról, mégsem tettem, mert tudatosan ezt választottam – a hosszú távú egészség útját. Más szóval, már nagyon fiatalon elkezdtem a PREVENCIÓVAL foglalkozni, és ma már tudom, hogy akár tudatosan, akár ösztönösen, időben az egészség megőrzése felé irányítottam a céljaimat.
Nem állíthatom, hogy soha nem sérültem meg – éppen ellenkezőleg. Azt sem mondhatom, hogy soha nem voltam beteg – szintén ellenkezőleg. Amikor azonban ezek a helyzetek bekövetkeztek, mindig mindent megtettem azért, hogy megtaláljam az okokat, a megoldásokat és a válaszokat, de ami a legfontosabb, hogy megváltoztassam azokat a szokásokat, amelyek ezekhez az állapotokhoz vezettek. 2020 óta mélyebben elmerültem a szakirodalomban és a tudományos kutatásokban, és arra a következtetésre jutottam, hogy ha longevity (hosszú, egészségben eltöltött életet), vagyis healthy aginget (egészséges öregedést) szeretnénk elérni, akkor egyszerűsítenünk kell a gondolkodásunkat. A legfontosabb válaszok ugyanis szinte mindig a legegyszerűbb, legalapvetőbb mindennapi szokásokban rejlenek.
Nem az ózonterápiában, nem a svájci klinikákon kínált antioxidáns-koktélokban, nem a kéthetes meditációs tanfolyamokban, a gyorsdiétákban vagy a drága kozmetikai készítményekben rejlik a megoldás, hanem a mindennapjainkban – azokban a szokásokban, amelyeket nap mint nap ismétlünk, legyenek azok jók vagy rosszak.
Az egészség megőrzésének szempontjából két nagy területet különböztetnék meg:
- Rendszeres szűrővizsgálatok – már a serdülőkortól kezdve, hiszen a legújabb kutatások szerint 40 éves kor felett sok esetben már késő. Számos tudományos kutatás, könyv és tanulmány igazolja, hogy a 21. században a korai halálozás kockázati tényezői már a tizenéveseknél is kimutathatók. Bizonyos betegségekre való hajlam mindannyiunkban jelen van – akár akarjuk elfogadni, akár nem.
- Egyszerű, hasznos és könnyen megvalósítható gyakorlatok beépítése a mindennapjainkba, amelyek hosszú távon is fenntarthatók. Azok a szokások, amelyek a fizikai aktivitásunkhoz, a táplálkozásunkhoz, a légzésünkhöz, az alvási szokásainkhoz, az alkoholfogyasztásunkhoz, a munkavégzésünkhöz, a személyes higiéniánkhoz és életmódunk számos más területéhez kapcsolódnak.
A hosszú és egészséges élet alapjai nem a modern, kényelmes és bőségben élő világunkban keresendők. Bizonyos szempontból vissza kell nyúlnunk egészen a 19. századig. Ezek a gyakorlatok azonban kényelmetlenek. Így van! És ezzel el is érkeztünk a modern társadalom, illetve a modern ember egyik legnagyobb problémájához: a KÉNYELEMHEZ. Az ember természetes ösztöne mindig is az volt, hogy a lehető legkevesebb energiát használja fel. Miért fussak, ha sétálhatok? Miért sétáljak, ha állhatok? Miért álljak, ha leülhetek? És miért üljek, ha le is feküdhetek? Napjainkban azonban a túlélésért folytatott küzdelem már nem elsődleges kérdés. Miért?
- Mert ma már az élelem szinte minden pillanatban és minden sarkon elérhető számunkra. Nem kell különösebb erőfeszítést tennünk érte, nem kell megküzdenünk a megszerzéséért.
- Mert ma már a fotelből intézzük a bevásárlást, anélkül hogy elindulnánk a boltba. Ha pedig mégis elmegyünk, gyakran autóval tesszük meg még egy olyan kisvárosban is, mint Szabadka – egyszerűen azért, mert így kényelmesebb.
- Mert állandóan fűtjük vagy hűtjük a helyiségeket. Szinte egyáltalán nem tesszük ki magunkat sem a hidegnek, sem a melegnek. Ha hideg van, nem edzünk, mert félünk, hogy megfázunk. Ha meleg van, akkor sem edzünk, mert attól tartunk, hogy rosszul leszünk vagy elájulunk. Miért? Mert nem engedjük, hogy a testünk alkalmazkodjon a környezeti feltételekhez és az időjárás változásaihoz.
- Mert állandóan az immunrendszerünk erősítésére törekszünk, mégis szinte folyamatosan meg vagyunk fázva – a vírusfertőzésekről már nem is beszélve.
- Mert az antibiotikumokkal gyakran elpusztítjuk a bélflóránkat, vagyis a bélmikrobiomunkat.
- Mert hogy könnyebben elaludjunk, alkoholt vagy gyógyszereket fogyasztunk, miközben eszünkbe sem jut időben kikapcsolni a televíziót, a mobiltelefont vagy más kék fényt kibocsátó eszközöket. Vagyis saját magunk iktatjuk ki a környezetünk természetes stresszhatásait, ezzel fokozatosan gyengítjük szervezetünk természetes alkalmazkodó- és védekezőképességét, megbetegszünk, és szinte fénysebességgel öregszünk. És mindezt csupán azért, mert így kényelmesebb.
Szeretném, ha az emberek tudatosítanák, hogy amikor a hosszú életről beszélünk, egyszerre kell gondolnunk az élet hosszára és az élet minőségére is. Egyáltalán nem mindegy, hogy 80–90 évig élünk úgy, hogy az utolsó 30–40 évet krónikus betegségek között töltjük, vagy életünk végéig jó egészségben, energikusan, életerősen, erősen és nem mások terhére élünk.
Apró, mindennapi szokások, amelyekkel nagyszerű eredményeket érhetsz el – és hamarosan a környezeted is észre fogja venni, hogy valami megváltozott az életedben:
- Légy fizikailag aktív minden nap. Indulj a saját minimumodról, és olyan mozgásformát válassz, amely hosszú távon is fenntartható számodra. A fizikai aktivitásnak egyaránt tartalmaznia kell a kardióedzéseket és az erőfejlesztő gyakorlatokat. Önmagában csak az egyik vagy csak a másik nem elegendő.
- Feküdj le időben, aludj többet és jobb minőségben. Törekedj arra, hogy legalább 7 órát aludj éjszakánként, ebből pedig lehetőleg legalább 2 órát mélyalvásban tölts.
- Kerüld a televízió és a mobiltelefon használatát lefekvés előtt. Ne tedd ki magad a kék fény hatásának, mert az közvetlenül serkenti az idegrendszert: fokozza a kognitív aktivitást, felébreszti a szervezetet, és könnyen előfordulhat, hogy másnap fejfájással vagy fáradtan ébredsz.
- Lélegezz az orrodon keresztül nappal és éjszaka egyaránt. (Hogyan? Ezt a Buteyko-módszer segítségével én is meg tudom tanítani.) Az orr a szervezet természetes szűrője a vírusokkal szemben, nedves környezete pedig megnehezíti, hogy azok könnyen megtapadjanak. A légzés közvetlen hatással van az alvás minőségére és ezáltal az életminőségre is.
- Mélyítsd el és lassítsd le a légzésedet (Buteyko-légzés). Csökkenteni fogod a feszültséget, nyugodtabban reagálsz majd a stresszes helyzetekben, és elkerülheted a hiperventilláció kialakulását.
- Fogyassz friss, tápanyagban gazdag ételeket, és lehetőleg kerüld a feldolgozott élelmiszereket. Igyekezz elhagyni a gyakori nassolást és a köztes étkezéseket, valamint – bizonyos körülményektől és egyéni tényezőktől függően – időnként alkalmazz böjtöt is.
- Tedd ki a testedet minden nap egy kis hideghatásnak – kezdd a minimumon, majd fokozatosan növeld az időtartamot. Néhány másodperc hideg zuhany, néhány perc autózás fűtés nélkül, vagy néhány perc a hidegben cipő, sapka vagy kesztyű nélkül. Már ennyi is elegendő lehet ahhoz, hogy a szervezeted megkezdje az alkalmazkodást.
- Ne fogyassz alkoholt. Bár az alkohol hatására könnyebben elaludhatsz, mivel idegrendszeri méreganyag, kedvezőtlenül befolyásolja az alvás minőségét és rontja annak regeneráló hatását.
- Tölts minél több időt a természetben.
- Sétálj minden nap legalább 30 percet.
- Fejezd be az étkezést legalább 3 órával lefekvés előtt.
- Tölts minél több időt mezítláb.
- Változtass a szokásaidon, és szánj időt önmagadra.
Tekints a változásra úgy, mint egy olyan képességre, amelyet fejleszteni lehet. Például megtanulni a mély guggolást egy képesség. Ugyanígy új szokásokat kialakítani és elsajátítani is egy képesség. Ha előre megtervezed a változást, támogatást kérsz, és van melletted egy társ vagy egy szakember, aki végigkísér ezen az úton, sokkal könnyebben alakítod ki és tartod fenn az új szokásokat. Mert tudod, hogy nem vagy egyedül a folyamatban – és ez rendkívül fontos.
Ha mindez elsőre túl soknak vagy zavarosnak tűnik számodra, bátran kérj segítséget vagy konzultációt tőlem. Együtt megtaláljuk azt az utat, amely a te lehetőségeidhez, céljaidhoz és életmódodhoz a legjobban illeszkedik.
Mi is a hosszú életet tűztük ki célul – ezért létezünk!
Minden blogbejegyzésem célja, hogy elgondolkodtasson. 
