{"id":925,"date":"2025-06-10T10:55:00","date_gmt":"2025-06-10T10:55:00","guid":{"rendered":"https:\/\/optiforma.rs\/?p=925"},"modified":"2026-05-19T06:55:30","modified_gmt":"2026-05-19T06:55:30","slug":"longevity-tajne-dugovecnosti-ii-deo","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/longevity-tajne-dugovecnosti-ii-deo\/","title":{"rendered":"Longevity \u2013 A hossz\u00fa \u00e9let titkai \u2013 II. r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"<div data-elementor-type=\"wp-post\" data-elementor-id=\"925\" class=\"elementor elementor-925\">\n\t\t\t\t<div class=\"elementor-element elementor-element-e677b5c e-flex e-con-boxed wpr-particle-no wpr-jarallax-no wpr-parallax-no wpr-sticky-section-no wpr-column-slider-no wpr-equal-height-no e-con e-parent\" data-id=\"e677b5c\" data-element_type=\"container\" data-e-type=\"container\">\n\t\t\t\t\t<div class=\"e-con-inner\">\n\t\t\t\t<div class=\"elementor-element elementor-element-e74570f elementor-widget elementor-widget-text-editor\" data-id=\"e74570f\" data-element_type=\"widget\" data-e-type=\"widget\" data-widget_type=\"text-editor.default\">\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t<blockquote><p class=\"p1\"><em>A hossz\u00fa \u00e9let nem a v\u00e9letlen m\u0171ve. Kor\u00e1bban m\u00e1r \u00edrtam a hormonokr\u00f3l, az \u00e9letm\u00f3dr\u00f3l \u00e9s a mindennapi mozg\u00e1s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l. A hossz\u00fa \u00e9let azonban nem csup\u00e1n egy sz\u00e1m a pap\u00edron, hanem annak k\u00e9pess\u00e9ge, hogy \u00f6n\u00e1ll\u00f3an tudjunk mozogni, fel\u00e1llni, megfogni valamit, egyens\u00falyozni, \u00e9s mindezt m\u00e1sok seg\u00edts\u00e9ge n\u00e9lk\u00fcl v\u00e9gezni.\n\nIdeje m\u00e1sk\u00e9pp tekinten\u00fcnk a fizikai aktivit\u00e1sra. Ahelyett, hogy \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb trendeket kergetn\u00e9nk, folyamatosan a saj\u00e1t hat\u00e1rainkat feszegetn\u00e9nk, vagy \u00fajra \u00e9s \u00fajra falakba \u00fctk\u00f6zn\u00e9nk, \u00e9rdemes visszat\u00e9rn\u00fcnk az alapvet\u0151 mozg\u00e1smint\u00e1khoz.\n\nMert a feln\u0151tt\u00e9 v\u00e1l\u00e1s, az \u00e9retts\u00e9g \u00e9s az \u00f6reged\u00e9s nem azt jelenti, hogy elt\u00e1volodunk az alapvet\u0151 emberi mozg\u00e1sokt\u00f3l. \u00c9ppen ellenkez\u0151leg. Ahogy telnek az \u00e9vek, ezek jelent\u0151s\u00e9ge egyre nagyobb lesz.\n\nA val\u00f3di hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa eg\u00e9szs\u00e9g nem a bonyolult megold\u00e1sokban rejlik, hanem abban, hogy meg\u0151rizz\u00fck azokat a k\u00e9pess\u00e9geket, amelyek lehet\u0151v\u00e9 teszik sz\u00e1munkra a szabad, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9s magabiztos mozg\u00e1st eg\u00e9sz \u00e9let\u00fcnk sor\u00e1n.<\/em><\/p><\/blockquote><p>\u00a0<\/p><p class=\"p2\">Ideje m\u00e1sk\u00e9pp tekinten\u00fcnk a fizikai aktivit\u00e1sra. Ideje abbahagynunk a m\u00fal\u00f3 fitnesztrendek hajszol\u00e1s\u00e1t, \u00e9s visszat\u00e9rn\u00fcnk az alapokhoz.\n\nMert a feln\u0151tt\u00e9 v\u00e1l\u00e1s, az \u00e9retts\u00e9g \u00e9s az \u00f6reged\u00e9s nem azt jelenti, hogy elt\u00e1volodunk az alapvet\u0151 mozg\u00e1smint\u00e1kt\u00f3l \u2013 \u00e9ppen ellenkez\u0151leg.\n\nN\u00e9zz\u00fck meg, melyek azok az egyszer\u0171 tesztek, amelyek orvosi vizsg\u00e1lat n\u00e9lk\u00fcl is k\u00e9pesek \u00e1rnyaltabb k\u00e9pet adni a jelenlegi eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapotunkr\u00f3l, fizikai felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g\u00fcnkr\u0151l \u00e9s funkcion\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9geinkr\u0151l.<\/p><p class=\"p2\">Vannak olyan egyszer\u0171 tesztek, amelyek eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcnkr\u0151l \u00e9s a hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa vitalit\u00e1sunkr\u00f3l olykor t\u00f6bbet mondanak, mint sz\u00e1mos dr\u00e1ga laboreredm\u00e9ny.\n\nEbben az \u00edr\u00e1sban ezeket vessz\u00fck sorra: az er\u0151, a hajl\u00e9konys\u00e1g \u00e9s a mozg\u00e9konys\u00e1g tesztjeit, valamint azt, hogy mi\u00e9rt \u00e9rdemes figyelmet ford\u00edtani r\u00e1juk.<\/p><p class=\"p3\"><b>Sitting - rising teszt (SRT)<\/b><b><\/b><\/p><p class=\"p2\">N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel ezel\u0151tt megeml\u00edtettem ezt az \u00e9rdekes tesztet a fut\u00f3imnak, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl ki is pr\u00f3b\u00e1ltuk egy\u00fctt.\n\nA teszt val\u00f3s, \u00e9s lehet, hogy n\u00e9h\u00e1nyan m\u00e1r hallottak r\u00f3la. Ugyanakkor rendk\u00edv\u00fcl \u00e9rt\u00e9kes eszk\u00f6z lehet az eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot \u00e9s a funkcion\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gek felm\u00e9r\u00e9s\u00e9ben.\n\nAmikor el\u0151sz\u00f6r mes\u00e9ltem r\u00f3la, sokan nevetve fogadt\u00e1k, n\u00e9h\u00e1nyan pedig legyintettek r\u00e1.\n\nA meglepet\u00e9s akkor \u00e9rte \u0151ket, amikor a gyakorlatban is kipr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k, \u00e9s kider\u00fclt, hogy t\u00f6bben nem tudj\u00e1k megfelel\u0151en v\u00e9grehajtani.\n\nEkkor v\u00e1lt nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1, hogy n\u00e9ha a legegyszer\u0171bbnek t\u0171n\u0151 feladatok mutatj\u00e1k meg a legt\u00f6bbet arr\u00f3l, milyen \u00e1llapotban van val\u00f3j\u00e1ban a test\u00fcnk.<\/p><p class=\"p2\">A sz\u00f3ban forg\u00f3 teszt egy brazil kutat\u00e1shoz kapcsol\u00f3dik, amelyben 2002, 51 \u00e9s 80 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti szem\u00e9ly vett r\u00e9szt. A r\u00e9sztvev\u0151ket hat \u00e9ven kereszt\u00fcl k\u00f6vett\u00e9k nyomon.\n\nA vizsg\u00e1lat c\u00e9lja az volt, hogy felm\u00e9rj\u00e9k a korai hal\u00e1loz\u00e1s kock\u00e1zat\u00e1t, illetve annak kapcsolat\u00e1t bizonyos funkcion\u00e1lis mozg\u00e1sk\u00e9pess\u00e9gekkel.\n\nA teszt sor\u00e1n minden r\u00e9sztvev\u0151 legfeljebb 10 pontot \u00e9rhetett el: 5 pontot a padl\u00f3ra val\u00f3 le\u00fcl\u00e9s\u00e9rt \u00e9s 5 pontot a fel\u00e1ll\u00e1s\u00e9rt, amennyiben mindkett\u0151t k\u00fcls\u0151 seg\u00edts\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl tudta v\u00e9grehajtani.\n\nMinden olyan testr\u00e9sz haszn\u00e1lat\u00e1\u00e9rt, amelyet t\u00e1maszk\u00e9nt vett ig\u00e9nybe \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a kezek vagy a t\u00e9rdek seg\u00edts\u00e9g\u00e9\u00e9rt \u2013, egy pont levon\u00e1s j\u00e1rt. Min\u00e9l kevesebb seg\u00edts\u00e9gre volt sz\u00fcks\u00e9g a mozdulat v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1hoz, ann\u00e1l magasabb pontsz\u00e1mot kapott az adott szem\u00e9ly.<\/p><p class=\"p2\">Az, ha valaki nem k\u00e9pes seg\u00edts\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl, a kezeit haszn\u00e1lva fel\u00e1llni a f\u00f6ldr\u0151l, a cs\u00f6kkent funkcion\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gek egyik fontos jele lehet, \u00e9s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st mutathat a korai hal\u00e1loz\u00e1s magasabb kock\u00e1zat\u00e1val.\n\nEz a kock\u00e1zat nem csup\u00e1n a sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszer \u00e1llapot\u00e1ra vonatkozik, hanem \u00e1ltal\u00e1nosabban az eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapotra, a fizikai fitts\u00e9gre \u00e9s arra a k\u00e9pess\u00e9gre is, hogy az ember id\u0151sebb korban \u00f6n\u00e1ll\u00f3an tudjon m\u0171k\u00f6dni a mindennapokban.\n\nM\u00e1s sz\u00f3val: a f\u00f6ldr\u0151l val\u00f3 le\u00fcl\u00e9s \u00e9s fel\u00e1ll\u00e1s k\u00e9pess\u00e9ge nem \u00f6nmag\u00e1ban fontos, hanem az\u00e9rt, mert egyszerre t\u00fckr\u00f6zi az er\u0151t, a mobilit\u00e1st, az egyens\u00falyt, a koordin\u00e1ci\u00f3t \u00e9s a mozg\u00e1skontrollt \u2013 vagyis azokat a t\u00e9nyez\u0151ket, amelyek meghat\u00e1rozz\u00e1k, mennyire maradunk \u00f6n\u00e1ll\u00f3ak az \u00e9vek m\u00fal\u00e1s\u00e1val.<\/p><p class=\"p2\">Ennek a k\u00e9pess\u00e9gnek a gyakorl\u00e1s\u00e1t ma m\u00e1r sok szakember aj\u00e1nlja az eles\u00e9sek megel\u0151z\u00e9s\u00e9nek r\u00e9szek\u00e9nt az id\u0151sebb koroszt\u00e1ly sz\u00e1m\u00e1ra.\n\nA hat\u00e9ves ut\u00e1nk\u00f6vet\u00e9s sor\u00e1n azokn\u00e1l a r\u00e9sztvev\u0151kn\u00e9l, akik a teszten mind\u00f6ssze 0\u20133 pontot \u00e9rtek el, k\u00f6zel \u00f6tsz\u00f6r nagyobb volt a hal\u00e1loz\u00e1s kock\u00e1zata, mint azokn\u00e1l, akik 8\u201310 pontot kaptak.\n\nA kutat\u00e1s eredm\u00e9nyei szerint minden egyes plusz pont k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 21%-kal alacsonyabb hal\u00e1loz\u00e1si kock\u00e1zattal j\u00e1rt egy\u00fctt, ami arra utal, hogy a jobb funkcion\u00e1lis \u00e1llapot szoros kapcsolatban \u00e1llhat a hosszabb \u00e9s jobb min\u0151s\u00e9g\u0171 \u00e9lettel.\n\nTerm\u00e9szetesen nem maga a teszt \u201ehosszabb\u00edtja meg\u201d az \u00e9letet. A magasabb pontsz\u00e1m ink\u00e1bb annak a jele, hogy az illet\u0151 meg\u0151rizte azokat a fizikai k\u00e9pess\u00e9geket \u2013 az er\u0151t, a mobilit\u00e1st, az egyens\u00falyt, a koordin\u00e1ci\u00f3t \u00e9s a mozg\u00e1skontrollt \u2013, amelyek kulcsszerepet j\u00e1tszanak az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00f6reged\u00e9sben \u00e9s az \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g meg\u0151rz\u00e9s\u00e9ben.<\/p><p class=\"p2\">A teszt egyszerre m\u00e9ri a hajl\u00e9konys\u00e1got, a koordin\u00e1ci\u00f3t, a mozg\u00e9konys\u00e1got \u00e9s az egyens\u00falyt, vagyis t\u00f6bb olyan k\u00e9pess\u00e9get, amelyek egy\u00fctt hat\u00e1rozz\u00e1k meg a funkcion\u00e1lis mozg\u00e1sk\u00e9pess\u00e9g\u00fcnket.<\/p><p class=\"p2\">Da li je dovoljno biti vrhunski sportista ili briljirati u jednoj disciplini? Ili stalno pomerati granice? Na\u017ealost, ne. Sve to ne\u0107e popraviti ve\u0107 lo\u0161e funkcionalne sposobnosti. Ali mo\u017ee se pomo\u0107i! Redovnim istezanjem, FMR rolanjem, koordinacionim i ja\u010daju\u0107im ve\u017ebama ove sposobnosti se zna\u010dajno mogu pobolj\u0161ati.<\/p><p class=\"p2\">Forr\u00e1s:\u00a0<span style=\"color: #333399;\"><i>Brito, L.B.B. et al. Ability to sit and rise from the floor as a predictor of all-cause mortality, European Journal of Preventive Cardiology, 2012.<\/i><\/span><i><\/i><\/p><p class=\"p3\"><b>A l\u00e1bujjak el\u00e9r\u00e9se teszt<\/b><b><\/b><\/p><p class=\"p2\">Egy m\u00e1sik kutat\u00e1s, amelyet a University of North Texas munkat\u00e1rsai v\u00e9geztek, arra utal, hogy az a k\u00e9pess\u00e9g, hogy \u00fcl\u0151 helyzetben, ny\u00fajtott l\u00e1bakkal el\u00e9rj\u00fck a l\u00e1bujjainkat, \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1llhat az art\u00e9ri\u00e1k \u00e1llapot\u00e1val, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa emberekn\u00e9l.\n\nA vizsg\u00e1lat szerint a hajl\u00e9konys\u00e1g bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig kapcsolatban lehet az \u00e9rfalak rugalmass\u00e1g\u00e1val, ez\u00e9rt ez az egyszer\u0171 teszt k\u00f6zvetett inform\u00e1ci\u00f3t ny\u00fajthat a sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszer \u00e1llapot\u00e1r\u00f3l is.\n\nTerm\u00e9szetesen ez nem helyettes\u00edti az orvosi vizsg\u00e1latokat vagy a kardiol\u00f3giai sz\u0171r\u00e9st, de hasznos jelz\u00e9s lehet arra vonatkoz\u00f3an, hogy a szervezet \u00e1ltal\u00e1nos funkcion\u00e1lis \u00e1llapota milyen \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1llhat a kering\u00e9si rendszer eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9vel.<\/p><p class=\"p2\">A kutat\u00e1s eredm\u00e9nyei szerint azokn\u00e1l a r\u00e9sztvev\u0151kn\u00e9l, akik \u00fcl\u0151 helyzetben, ny\u00fajtott l\u00e1bakkal nem tudt\u00e1k el\u00e9rni a l\u00e1bujjaikat, az art\u00e9ri\u00e1k rugalmass\u00e1ga \u00e1ltal\u00e1ban alacsonyabb volt. Az art\u00e9ri\u00e1k cs\u00f6kkent rugalmass\u00e1ga pedig a sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri kock\u00e1zatok egyik korai jelz\u0151je lehet.\n\nA vizsg\u00e1lat arra utalt, hogy kapcsolat \u00e1llhat fenn a test hajl\u00e9konys\u00e1ga \u00e9s az erek rugalmass\u00e1ga k\u00f6z\u00f6tt. M\u00e1s sz\u00f3val: a jobb mobilit\u00e1s \u00e9s hajl\u00e9konys\u00e1g nemcsak a mozg\u00e1s min\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00e1rulkodhat, hanem bizonyos esetekben a kering\u00e9si rendszer \u00e1llapot\u00e1r\u00f3l is adhat k\u00f6zvetett inform\u00e1ci\u00f3t.\n\nFontos ugyanakkor hangs\u00falyozni, hogy ez \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s, nem pedig k\u00f6zvetlen ok-okozati kapcsolat. A hajl\u00e9konys\u00e1g \u00f6nmag\u00e1ban nem helyettes\u00edti a kardiol\u00f3giai vizsg\u00e1latokat, de egy \u00e9rdekes \u00e9s k\u00f6nnyen elv\u00e9gezhet\u0151 funkcion\u00e1lis mutat\u00f3 lehet az \u00e1ltal\u00e1nos eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot felm\u00e9r\u00e9s\u00e9ben.<\/p><p class=\"p2\">Mi k\u00f6ze van a combhajl\u00edt\u00f3knak a sz\u00edv eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9hez? Nagyon is sok!\n\nA combhajl\u00edt\u00f3k olyanok, mint egy f\u00e9k, amelynek az a feladata, hogy \u00e9letben tartson benn\u00fcnket. Ha az art\u00e9ri\u00e1k merevek lenn\u00e9nek, ny\u00fajt\u00e1s k\u00f6zben ak\u00e1r s\u00e9r\u00fclhetn\u00e9nek is. Az idegrendszer \u00e9rz\u00e9keli a vesz\u00e9lyt, \u00e9s \u201emegfesz\u00edti\u201d a combhajl\u00edt\u00f3 izmokat, hogy megv\u00e9djen minket. Az art\u00e9ri\u00e1k azonban tov\u00e1bbra is merevek maradnak.<\/p><p class=\"p2\">Hogyan tudunk erre hatni? A GFM (Ground Force Method) m\u00f3dszer dinamikus mobilit\u00e1si gyakorlatai nemcsak az izmokra hatnak, hanem pozit\u00edvan befoly\u00e1solj\u00e1k a mozg\u00e9konys\u00e1got, a hajl\u00e9konys\u00e1got \u00e9s az art\u00e9ri\u00e1k rugalmass\u00e1g\u00e1t is.\n\nA kulcs a megfelel\u0151en fel\u00e9p\u00edtett edz\u00e9sben rejlik. Term\u00e9szetesen a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s szerepe is mindig fontos.<\/p><p class=\"p2\">Forr\u00e1s:<i>\u00a0<span style=\"color: #333399;\">Lakatos P\u00e9ter \u2013 Paleolit edz\u00e9s<\/span><\/i><i><\/i><\/p><p class=\"p2\">A j\u00f3 h\u00edr az, hogy ezen lehet v\u00e1ltoztatni, \u00e9s mi az OptiFormaBoxban rendszeresen foglalkozunk is ezzel.<\/p><p class=\"p3\"><b>A markol\u00f3er\u0151 \u00e9s a korai hal\u00e1loz\u00e1s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9se<\/b><b><\/b><\/p><p class=\"p2\">A k\u00e9zszor\u00edt\u00f3 er\u0151 (**grip strength**) az egyik legegyszer\u0171bb m\u00f3dja a szervezet \u00e1ltal\u00e1nos izomerej\u00e9nek felm\u00e9r\u00e9s\u00e9re. M\u00e9r\u00e9s\u00e9re \u00e1ltal\u00e1ban k\u00e9zi dinamom\u00e9tert haszn\u00e1lnak, ugyanakkor a mindennapi \u00e9letben is sokat el\u00e1rul az ember fizikai \u00e1llapot\u00e1r\u00f3l, ha p\u00e9ld\u00e1ul nehezen tud kinyitni egy bef\u0151ttes\u00fcveget, vagy gondot okoz sz\u00e1m\u00e1ra a bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3szatyrok cipel\u00e9se.\u00a0<\/p><p class=\"p2\">A kutat\u00e1sok szerint a gyenge maroker\u0151 fontos jelz\u0151je lehet a k\u00f6vetkez\u0151knek:<\/p><ul><li class=\"p2\">az id\u0151skori fizikai le\u00e9p\u00fcl\u00e9snek (frailty),<\/li><li class=\"p2\">az eles\u00e9sek fokozott kock\u00e1zat\u00e1nak,<\/li><li class=\"p2\">a kognit\u00edv funkci\u00f3k hanyatl\u00e1s\u00e1nak (eml\u00e9kezet, gondolkod\u00e1s),<\/li><li class=\"p2\">a sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri betegs\u00e9gek fokozott kock\u00e1zat\u00e1nak,<\/li><li class=\"p2\">\u00e9s a magasabb \u00f6sszhal\u00e1loz\u00e1si kock\u00e1zatnak.<\/li><\/ul><p class=\"p2\">A t\u00e9m\u00e1val kapcsolatos egyik legjelent\u0151sebb kutat\u00e1s a 2015-ben publik\u00e1lt PURE tanulm\u00e1ny volt, amely t\u00f6bb mint 140 000 embert vizsg\u00e1lt 17 orsz\u00e1gban.\n\nAz eredm\u00e9nyek szerint a k\u00e9zszor\u00edt\u00f3 er\u0151 minden 5 kilogrammos cs\u00f6kken\u00e9se 16%-kal n\u00f6velte a korai hal\u00e1loz\u00e1s kock\u00e1zat\u00e1t.\n\nA kutat\u00e1s azt is kimutatta, hogy az alacsony k\u00e9zszor\u00edt\u00f3 er\u0151 bizonyos esetekben jobb el\u0151rejelz\u0151je volt a hal\u00e1loz\u00e1si kock\u00e1zatnak, mint a v\u00e9rnyom\u00e1s vagy a testt\u00f6megindex (BMI).<\/p><p class=\"p2\"><strong>Mit jelent ez a mindennapi \u00e9letben?<\/strong> A maroker\u0151 nem csup\u00e1n a k\u00e9z erej\u00e9t t\u00fckr\u00f6zi \u2013 szoros kapcsolatban \u00e1ll az \u00e1ltal\u00e1nos eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapottal \u00e9s az izomrendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel is.<\/p><p class=\"p2\">A gyenge szorit\u00e1s sokszor a k\u00f6vetkez\u0151t jelenti:<\/p><ul><li class=\"p2\">cs\u00f6kken a mindennapi tev\u00e9kenys\u00e9gek \u00f6n\u00e1ll\u00f3 elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9nek k\u00e9pess\u00e9ge,<\/li><li class=\"p2\">n\u0151 az \u00e1gyhoz k\u00f6t\u00f6tts\u00e9g \u00e9s az id\u0151skori k\u00f3rh\u00e1zi kezel\u00e9s kock\u00e1zata,<\/li><li class=\"p2\">lassabb a fel\u00e9p\u00fcl\u00e9s a betegs\u00e9gek ut\u00e1n.<\/li><\/ul><p class=\"p2\">Forr\u00e1s:\u00a0<span style=\"color: #333399;\"><i><a href=\"https:\/\/doi.org\/10.1016\/S0140-6736(14)62000-6\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">Leong DP et al. (2015). Prognostic value of grip strength: findings from the Prospective Urban Rural Epidemiology (PURE) study. The Lancet, 386(9990), 266\u2013273.<\/a>\u00a0<\/i><\/span><\/p><p class=\"p3\"><b>Mi ebb\u0151l a tanuls\u00e1g?<\/b><b><\/b><\/p><p class=\"p2\">A test nem hazudik. Nem kell v\u00e9rv\u00e9teli eredm\u00e9ny ahhoz, hogy \u00e9szrevegy\u00fck: ha neh\u00e9z lehajolni \u00e9s bek\u00f6tni a cip\u0151f\u0171z\u0151t, kinyitni egy bef\u0151ttes\u00fcveget vagy fel\u00e1llni a f\u00f6ldr\u0151l, akkor itt az ideje cselekedni.<\/p><p class=\"p2\"><strong>Az er\u0151 = \u00e9letmin\u0151s\u00e9g.<\/strong> Nem a nagy izmok sz\u00e1m\u00edtanak, hanem a funkcion\u00e1lis er\u0151, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy id\u0151sebb korban is \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9s akt\u00edv maradj.\n\nMindezen k\u00e9pess\u00e9gek fejleszt\u00e9s\u00e9n az OptiFormaBoxban a k\u00f6vetkez\u0151k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel dolgozunk:\u00a0<span style=\"color: #0000ff;\"><a style=\"color: #0000ff;\" href=\"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/ground-force-method\/\"><span class=\"s2\">Ground Force Metod<\/span><span class=\"s2\">.\u00a0<\/span><\/a><\/span><\/p><pre class=\"p1\"><span style=\"color: #333399;\">Minden blogbejegyz\u00e9sem c\u00e9lja, hogy elgondolkodtasson.\u00a0<\/span><\/pre>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Dugove\u010dnost nije slu\u010dajnost. Ve\u0107 sam pisala o hormonima, stilu \u017eivota i va\u017enosti svakodnevne aktivnosti. Ali dug \u017eivot nije samo brojka na papiru \u2013 ve\u0107 sposobnost da se kre\u0107emo, ustajemo, hvatamo, balansiramo i da sve to radimo bez pomo\u0107i drugih. Vreme je da druga\u010dije gledamo na fizi\u010dku aktivnost, i umesto da jurimo nove trendove, pomeramo sopstvene granice i udaramo glavom u zid, vratimo se osnovnim obrascima. Jer odrastanje, zrelost i starenje ne zna\u010de da treba da se udaljimo od bazi\u010dnih obrazaca kretanja \u2013 naprotiv! \u00a0 Vreme je da druga\u010dije gledamo na fizi\u010dku aktivnost. Vreme je da prestanemo da jurimo trenutne fitnes trendove i da se vratimo osnovama. Jer odrastanje, zrelost i starenje ne zna\u010de da treba da se udaljimo od bazi\u010dnih obrazaca kretanja \u2013 naprotiv! Hajdemo da vidimo koji jednostavni testovi \u0107e dati jasniju sliku o va\u0161em zdravlju, bez da ste obavili lekarsku kontrolu. Postoje jednostavni testovi koji mogu vi\u0161e otkriti o na\u0161em zdravlju i dugove\u010dnosti nego mnoge skupe analize. I upravo o tim testovima \u2013 o snazi, fleksibilnosti i pokretljivosti \u2013 govorimo u ovom blogu. Sitting &#8211; rising test (SRT) Pre nekoliko godina sam pomenula ovaj zanimljiv test mojim trka\u010dima, pa smo ga \u010dak i isprobali. Test je stvaran, mo\u017eda su neki ve\u0107 \u010duli za njega, i izuzetno je zna\u010dajan za procenu zdravstvenog stanja. Kad sam im prvi put ispri\u010dala, nasmejali su se \u2013 a neki su i odmahnuli rukom. Na kraju kada mnogi nisu mogli da izvedu test, iznenadili su se. U pitanju je brazilska studija u kojoj je u\u010destvovalo 2002 osobe uzrasta izme\u0111u 51 i 80 godina. Posmatrani su tokom 6 godina. Cilj istra\u017eivanja bio je da se proceni rizik od prerane smrti. Svaki u\u010desnik je mogao dobiti maksimalno 10 poena na testu \u2013 5 za sedenje na pod bez pomo\u0107i ruku i 5 za ustajanje na isti na\u010din. Za svaki deo tela (ruke, kolena) koji je kori\u0161\u0107en kao pomo\u0107, oduzimao se po 1 poen. Nemogu\u0107nost ustajanja sa poda bez pomo\u0107i ruku zna\u010di zna\u010dajno smanjenu funkcionalnost i pove\u0107an rizik od prerane smrti. Rizik se ne odnosi samo na srce i krvne sudove, ve\u0107 i na sposobnost samostalnog funkcionisanja u starosti. Ve\u017ebanje ove ve\u0161tine preporu\u010duje se u prevenciji padova kod starijih osoba. Tokom \u0161estogodi\u0161njeg pra\u0107enja, osobe koje su postigle 0\u20133 poena imale su pet puta ve\u0107u verovatno\u0107u da \u0107e umreti, u pore\u0111enju sa onima koji su dobili 8\u201310 poena. Svaki dodatni poen pove\u0107avao je \u0161ansu za pre\u017eivljavanje i kvalitetniji \u017eivot za 21%. Test meri fleksibilnost, koordinaciju, pokretljivost i ravnote\u017eu svih ovih faktora. Da li je dovoljno biti vrhunski sportista ili briljirati u jednoj disciplini? Ili stalno pomerati granice? Na\u017ealost, ne. Sve to ne\u0107e popraviti ve\u0107 lo\u0161e funkcionalne sposobnosti. Ali mo\u017ee se pomo\u0107i! Redovnim istezanjem, FMR rolanjem, koordinacionim i ja\u010daju\u0107im ve\u017ebama ove sposobnosti se zna\u010dajno mogu pobolj\u0161ati. Izvor:\u00a0Brito, L.B.B. et al. Ability to sit and rise from the floor as a predictor of all-cause mortality, European Journal of Preventive Cardiology, 2012. Test dodirivanju prstiju Drugo istra\u017eivanje (University of North Texas) pokazalo je da sposobnost dodirivanja no\u017enih prstiju dok sedimo na podu sa ispru\u017eenim nogama mo\u017ee ukazivati na stanje arterija, posebno kod ljudi srednjih godina. Samim tim, test pru\u017ea uvid u potencijalne kardiovaskularne rizike. U\u010desnici koji nisu mogli da dodirnu prste imali su manju elasti\u010dnost arterija, \u0161to je rani znak rizika od sr\u010danih oboljenja. Fleksibilnost tela povezana je sa elasti\u010dno\u0161\u0107u arterija. Kakve veze ima zadnja lo\u017ea sa zdravljem srca? Veoma velike! Zadnja lo\u017ea je kao ko\u010dnica \u010dija je uloga da nas odr\u017ei u \u017eivotu. Kada bi arterije bile uko\u010dene, mogle bi da puknu pri istezanju. Nervni sistem registruje opasnost i &#8220;zate\u017ee&#8221; zadnju lo\u017eu \u2013 da nas za\u0161titi. Ali arterije ostaju uko\u010dene. Kako na to mo\u017eemo da uti\u010demo? Dinami\u010dke ve\u017ebe pokretljivosti iz GFM (Ground Force Method) metode ne samo da uti\u010du na mi\u0161i\u0107e, ve\u0107 pozitivno deluju i na pokretljivost, fleksibilnost i elasti\u010dnost arterija. Klju\u010d je u pravilnom treningu. Naravno, ishrana je uvek va\u017ena. Izvor:\u00a0Lakatos P\u00e9ter \u2013 Paleolit edz\u00e9s Dobra vest je da se na ovome mo\u017ee raditi, i mi u OptiFormaBox-u se time redovno i bavimo. Snaga \u0161ake ili stiska i rani mortalitet Stisak \u0161ake (grip strength) je jedan od najjednostavnijih na\u010dina da se izmeri op\u0161ta mi\u0161i\u0107na snaga tela. Obi\u010dno se meri ru\u010dnim dinamometrom, ali mnogo govori i sama \u010dinjenica ako neko ne mo\u017ee lako da otvori teglu ili te\u0161ko nosi kese iz prodavnice.\u00a0 Prema istra\u017eivanjima, slab stisak ruke je sna\u017ean pokazatelj: fizi\u010dkog propadanja u starijem dobu (frailty), pove\u0107anog rizika od padova, kognitivnog opadanja (pam\u0107enje, razmi\u0161ljanje), bolesti srca i krvnih sudova, i op\u0161te smrtnosti. Jedna od najve\u0107ih studija na ovu temu je PURE studija iz 2015. godine, koja je obuhvatila vi\u0161e od 140.000 ljudi iz 17 zemalja. Prema rezultatima, svaki pad snage stiska za 5 kg pove\u0107ava rizik od prerane smrti za 16%. Niska snaga stiska bila je bolji prediktor smrtnosti nego krvni pritisak ili BMI. \u0160ta ovo zna\u010di u svakodnevnom \u017eivotu? Snaga stiska ne odra\u017eava samo snagu \u0161ake \u2013 ona je povezana sa op\u0161tim zdravstvenim stanjem i mi\u0161i\u0107nom funkcijom. Slab stisak \u010desto zna\u010di i slede\u0107e: smanjuje se sposobnost za samostalno obavljanje svakodnevnih aktivnosti, raste rizik od vezanosti za krevet ili boravka u bolnici u starijem dobu, sporiji je oporavak nakon bolesti. Izvor:\u00a0Leong DP et al. (2015). Prognostic value of grip strength: findings from the Prospective Urban Rural Epidemiology (PURE) study. The Lancet, 386(9990), 266\u2013273.\u00a0 Zaklju\u010dak? Telo ne la\u017ee. Ne treba nam krvna slika da primetimo: ako je te\u0161ko zavezati pertle, otvoriti teglu, ustati sa poda \u2013 vreme je da delujemo. Snaga = kvalitet \u017eivota. Nisu bitni veliki mi\u0161i\u0107i, ve\u0107 funkcionalna snaga koja ti omogu\u0107ava da ostane\u0161 nezavisan i u starijim godinama. Sve ovo radimo u OptiFormaBox-u kroz\u00a0Ground Force Metod.\u00a0 Svi moji postovi na blogu imaju za cilj da vas podstaknu na razmi\u0161ljanje.\u00a0<\/p>","protected":false},"author":2,"featured_media":926,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"elementor_theme","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-925","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-blog"],"blocksy_meta":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/925","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=925"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/925\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":930,"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/925\/revisions\/930"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/926"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=925"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=925"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=925"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}