{"id":768,"date":"2023-06-02T14:13:19","date_gmt":"2023-06-02T14:13:19","guid":{"rendered":"https:\/\/optiforma.rs\/?p=768"},"modified":"2026-05-19T06:55:30","modified_gmt":"2026-05-19T06:55:30","slug":"moc-bosih-nogu","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/moc-bosih-nogu\/","title":{"rendered":"A mez\u00edtl\u00e1bas mozg\u00e1s ereje"},"content":{"rendered":"
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

VISSZATEKINT\u00c9S<\/strong><\/em><\/p>

Az 1960-as r\u00f3mai olimpi\u00e1n az eti\u00f3p hossz\u00fat\u00e1vfut\u00f3, **Abebe Bikila**, 2 \u00f3ra 15 perces id\u0151vel nyerte meg a maratont. A versenyt mez\u00edtl\u00e1b teljes\u00edtette, mivel nem volt hajland\u00f3 felvenni a szponzora \u00e1ltal biztos\u00edtott fut\u00f3cip\u0151t.\n\nN\u00e9gy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, a toki\u00f3i olimpi\u00e1n sikeresen megv\u00e9dte bajnoki c\u00edm\u00e9t, \u00e9s m\u00e1r fut\u00f3cip\u0151ben teljes\u00edtette a maratoni t\u00e1vot \u2013 r\u00e1ad\u00e1sul h\u00e1rom perccel gyorsabban, mint R\u00f3m\u00e1ban.\n\nEz a p\u00e9lda j\u00f3l mutatja, hogy a megfelel\u0151 fut\u00f3cip\u0151 val\u00f3ban jav\u00edthatja a teljes\u00edtm\u00e9nyt. Ugyanakkor, ha az a \u201erendszer\u201d, amelyre a cip\u0151t felvessz\u00fck \u2013 vagyis a test\u00fcnk, a mozg\u00e1smint\u00e1nk \u00e9s a fut\u00f3technik\u00e1nk \u2013 nincs megfelel\u0151en felk\u00e9sz\u00edtve, akkor teljesen felesleges a legdr\u00e1g\u00e1bb \u00e9s legt\u00falrekl\u00e1mozottabb modellekre k\u00f6lteni. Ez k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen igaz a hobbi- \u00e9s amat\u0151r fut\u00f3k eset\u00e9ben.<\/p>

A cikk meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra els\u0151sorban egy s\u00falyos bokas\u00e9r\u00fcl\u00e9s \u00f6szt\u00f6nz\u00f6tt, amely ut\u00e1n sokkal m\u00e9lyebben kezdtem el foglalkozni a t\u00e9m\u00e1val. Kutat\u00e1saim sor\u00e1n rendk\u00edv\u00fcl fontos ismeretekre tettem szert l\u00e1baink \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a l\u00e1bfej m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel kapcsolatban. Ek\u00f6zben a saj\u00e1t l\u00e1bamat is jobban megismertem: meg\u00e9rtettem, milyen l\u00e1bt\u00edpussal rendelkezem, \u00e9s mi\u00e9rt nem volt k\u00e9pes megfelel\u0151en elviselni a terhel\u00e9st.\n\nNagy hat\u00e1ssal volt r\u00e1m Dr. Emily Splichal **\u201eMez\u00edtl\u00e1bas edz\u00e9s\u201d** c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve, valamint a Budapesten tartott rendszeres havi szemin\u00e1riumok is, amelyeket Tak\u00e1cs Kinga vezet, a Gary Gray Institute egyik eur\u00f3pai k\u00e9pvisel\u0151je. Eug\u00e9nio Santosszal, a portug\u00e1l edz\u0151vel egy\u00fctt olyan szakmai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get alkotnak, amely meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet j\u00e1tszik a mozg\u00e1s \u00fajragondol\u00e1s\u00e1ban \u00e9s korszer\u0171 szeml\u00e9let\u00e9nek terjeszt\u00e9s\u00e9ben r\u00e9gi\u00f3nkban.<\/span><\/p><\/blockquote>


T\u00f6bb \u00e9vnyi tanul\u00e1s \u00e9s kutat\u00f3munka ut\u00e1n elkezdtem m\u00e1sokat is tan\u00edtani arra, hogyan \u0151rizhetik meg nemcsak a l\u00e1bfej\u00fck, hanem az eg\u00e9sz test\u00fck eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9t. Hiszem, hogy a mozg\u00e1s min\u0151s\u00e9ge legal\u00e1bb olyan fontos, mint maga a mozg\u00e1s mennyis\u00e9ge. Ez\u00e9rt kiemelt figyelmet ford\u00edtok arra, hogy milyen mozg\u00e1sokat v\u00e9gz\u00fcnk, hogyan haszn\u00e1ljuk ki az elrugaszkod\u00e1s erej\u00e9t, \u00e9s milyen szerepet j\u00e1tszik a l\u00e1bfej mindennapi gondoz\u00e1sa az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9s hat\u00e9kony mozg\u00e1sban.
Ennek a t\u00e9m\u00e1nak a hi\u00e1nyos ismeret\u00e9t szinte minden ter\u00fclet\u00e9n l\u00e1tom a sportnak. Teljesen mindegy, hogy ker\u00e9kp\u00e1ros cip\u0151t, fut\u00f3cip\u0151t vagy s\u00edbakancsot visel\u00fcnk, esetleg mez\u00edtl\u00e1b \u00e1llunk egy sz\u00f6rfdeszk\u00e1n \u2013 a l\u00e1bfej\u00fcnk eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9vel minden esetben tudatosan kell foglalkoznunk.\n\nSajnos gyakran az a benyom\u00e1som, hogy az emberek egyszer\u0171en nem ford\u00edtanak kell\u0151 figyelmet erre a testr\u00e9sz\u00fckre. Eg\u00e9sz nap zokniba \u00e9s k\u00e9nyelmetlen cip\u0151kbe z\u00e1rj\u00e1k a l\u00e1bukat, \u00e9s h\u00f3napokon, \u00e9veken kereszt\u00fcl \u00e9szre sem veszik, hogy a l\u00e1bfej\u00fck fokozatosan deform\u00e1l\u00f3dik. A l\u00e1bujjak egym\u00e1sra torl\u00f3dnak, kialakulhatnak b\u00fctyk\u00f6k, sarkanty\u00fak \u00e9s sz\u00e1mos egy\u00e9b probl\u00e9ma \u2013 nagyr\u00e9szt a nem megfelel\u0151 l\u00e1bbeli \u00e9s a l\u00e1bfej elhanyagol\u00e1sa k\u00f6vetkezt\u00e9ben.<\/p>

A L\u00c1BFEJ EVOL\u00daCI\u00d3JA<\/strong><\/em>
Mint tudjuk, az ember evol\u00faci\u00f3ja m\u00e9g nem \u00e9rt v\u00e9get. Az alkalmazkod\u00e1s folyamata ma is tart, \u00e9s csak t\u00f6bb sz\u00e1z \u00e9v m\u00falva fogjuk igaz\u00e1n l\u00e1tni, hogy szervezet\u00fcnk milyen v\u00e1ltoz\u00e1sokhoz alkalmazkodott az id\u0151k sor\u00e1n.\n\nJelenleg sajnos egyre ink\u00e1bb az \u00fcl\u0151 \u00e9letm\u00f3dhoz \u00e9s a cip\u0151visel\u00e9shez alkalmazkodunk. Csak id\u0151 k\u00e9rd\u00e9se, hogy ezek milyen m\u00e9rt\u00e9kben korl\u00e1tozz\u00e1k term\u00e9szetes mozg\u00e1sk\u00e9pess\u00e9g\u00fcnket \u00e9s a mindennapi szabad mozg\u00e1st.
Az els\u0151 l\u00e1bbelik t\u00f6bb mint 30 000 \u00e9vvel ezel\u0151tt jelentek meg. Az \u00f3kori R\u00f3m\u00e1ban a cip\u0151 a gazdags\u00e1g \u00e9s a t\u00e1rsadalmi rang jelk\u00e9pe volt, m\u00edg az \u00f3kori olimpi\u00e1k versenyz\u0151i mez\u00edtl\u00e1b m\u00e9rk\u0151ztek meg egym\u00e1ssal. Az \u0151sember sem gondolt arra, hogy b\u00e1rmit is h\u00fazzon a l\u00e1b\u00e1ra, amikor vad\u00e1szni indult.\n\nAz \u00e9szaki ter\u00fcletek fel\u00e9 t\u00f6rt\u00e9n\u0151 v\u00e1ndorl\u00e1sok sor\u00e1n azonban az emberek egyre zordabb \u00e9ghajlati viszonyokkal tal\u00e1lkoztak. L\u00e1buk v\u00e9delme \u00e9rdek\u00e9ben egyszer\u0171 l\u00e1bv\u00e9d\u0151ket k\u00e9sz\u00edtettek, amelyek a mai cip\u0151k el\u0151deinek tekinthet\u0151k.\n\nNapjainkban l\u00e1bujjaink \u00e9s l\u00e1bfej\u00fcnk alkalmazkodott a modern l\u00e1bbelikhez. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben gyakran alakulnak ki b\u00fctyk\u00f6k, a l\u00e1bboltozat les\u00fcllyedhet, ami tov\u00e1bbi probl\u00e9m\u00e1kat okozhat a boka \u00e9s a l\u00e1bsz\u00e1r ter\u00fclet\u00e9n, mik\u00f6zben a kisujj term\u00e9szetes funkci\u00f3ja fokozatosan elveszik.
Napjainkban is \u00e9lnek olyan t\u00f6rzsi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek, ahol az emberek mez\u00edtl\u00e1b j\u00e1rnak. Nem v\u00e9letlen, hogy a vil\u00e1g legjobb hossz\u00fat\u00e1vfut\u00f3i k\u00f6z\u00fcl sokan \u00e9ppen ezekb\u0151l a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekb\u0151l sz\u00e1rmaznak.\n\nHa m\u00e1r sz\u00f3 esett Abebe Bikil\u00e1r\u00f3l, \u00e9rdemes megeml\u00edteni a kenyai **David Rudish\u00e1t** is, aki 1:40,91-es id\u0151vel tartja a 800 m\u00e9teres s\u00edkfut\u00e1s vil\u00e1grekordj\u00e1t, emellett k\u00e9tszeres olimpiai \u00e9s k\u00e9tszeres vil\u00e1gbajnok. Rudish\u00e1t sokan minden id\u0151k egyik legszebb fut\u00f3technik\u00e1j\u00fa atl\u00e9t\u00e1j\u00e1nak tartj\u00e1k, \u00e9s interj\u00faiban rendszeresen hangs\u00falyozza, milyen fontos szerepet j\u00e1tszik edz\u00e9smunk\u00e1j\u00e1ban a mez\u00edtl\u00e1bas fut\u00e1s.<\/p>

A L\u00c1BFEJ ANAT\u00d3MI\u00c1JA \u00c9S BIOMECHANIK\u00c1JA<\/strong><\/em>
Az ember a k\u00e9t l\u00e1bon j\u00e1r\u00f3, felegyenesedett testtart\u00e1sra evolv\u00e1l\u00f3dott, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi sz\u00e1m\u00e1ra, hogy m\u00e9g v\u00e1ltozatos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt is meg\u0151rizze egyens\u00faly\u00e1t a fejlett propriocepci\u00f3s rendszer\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en.
A l\u00e1bfej rendk\u00edv\u00fcl \u00f6sszetett anat\u00f3miai fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171: 26 csontb\u00f3l, 33 \u00edz\u00fcletb\u0151l, t\u00f6bb mint 100 szalagb\u00f3l \u00e9s 19 izomb\u00f3l \u00e1ll. M\u0171k\u00f6d\u00e9se azonban messze t\u00falmutat a pron\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a szupin\u00e1ci\u00f3 fogalm\u00e1n \u2013 egy j\u00f3val \u00f6sszetettebb biomechanikai rendszerr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk.\n\nMin\u00e9l m\u00e9lyebben foglalkozom a l\u00e1bfej tudom\u00e1ny\u00e1val, ann\u00e1l ink\u00e1bb leny\u0171g\u00f6z annak fel\u00e9p\u00edt\u00e9se \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9se. A l\u00e1bfejben tal\u00e1lhat\u00f3 t\u00f6bb ezer receptor folyamatos kapcsolatban \u00e1ll a k\u00f6zponti idegrendszerrel, amely ezekb\u0151l az inform\u00e1ci\u00f3kb\u00f3l ir\u00e1ny\u00edtja \u00e9s finomhangolja mozg\u00e1sainkat.\n\nA j\u00e1r\u00e1s, a fut\u00e1s, az ugr\u00e1s vagy a m\u00e1sz\u00e1s k\u00e9pess\u00e9ge nagyr\u00e9szt ezeknek az \u00e9rz\u00e9kel\u0151 receptoroknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151. Amikor azonban a l\u00e1bfejet el\u0151sz\u00f6r zokniba, majd cip\u0151be z\u00e1rjuk, ezek az ingerek jelent\u0151sen cs\u00f6kkennek, \u00e9s a l\u00e1b term\u00e9szetes \u00e9rz\u00e9kel\u0151 \u00e9s mozg\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00f3 funkci\u00f3i fokozatosan h\u00e1tt\u00e9rbe szorulnak.<\/p>

MINDEN A L\u00c1BFEJN\u00c9L KEZD\u0150DIK<\/em><\/strong>
T\u00e9rj\u00fcnk teh\u00e1t vissza az eredeti gondolathoz: minden a l\u00e1bfejn\u00e9l kezd\u0151dik! Ahogy egy jap\u00e1n k\u00f6zmond\u00e1s tartja: \u201eA hal\u00e1l a l\u00e1bainkn\u00e1l kezd\u0151dik.\u201d<\/strong><\/em>. Els\u0151re tal\u00e1n morbidul hangzik, de kev\u00e9s igazabb \u00e1ll\u00edt\u00e1s l\u00e9tezik enn\u00e9l. M\u00e9g a legminimalist\u00e1bb cip\u0151k is cs\u00f6kkentik a talpi idegv\u00e9gz\u0151d\u00e9sek reakci\u00f3idej\u00e9t, \u00e9s arra k\u00e9nyszer\u00edtik a szervezetet, hogy ink\u00e1bb a l\u00e1bsz\u00e1rban tal\u00e1lhat\u00f3, lassabban reag\u00e1l\u00f3 idegp\u00e1ly\u00e1kra t\u00e1maszkodjon.\n\nEz term\u00e9szetesen nem jelenti azt, hogy emiatt elvesz\u00edtj\u00fck az egyens\u00falyunkat vagy eles\u00fcnk. Ugyanakkor ez a jelens\u00e9g kedvez\u0151tlen\u00fcl befoly\u00e1solja a mozg\u00e1sainkhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 \u00e9rz\u00e9kel\u00e9st, reakci\u00f3kat \u00e9s alkalmazkod\u00e1si k\u00e9pess\u00e9get.\n\nEz k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos a j\u00e1r\u00e1s \u00e9s a fut\u00e1s sor\u00e1n fell\u00e9p\u0151 becsap\u00f3d\u00e1si er\u0151k elvisel\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l. Mint ismeretes, fut\u00e1s k\u00f6zben a test\u00fcnket \u00e9r\u0151 terhel\u00e9s ak\u00e1r a saj\u00e1t tests\u00falyunk nyolcszoros\u00e1t is el\u00e9rheti, ez\u00e9rt a l\u00e1bfej megfelel\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9se kulcsfontoss\u00e1g\u00fa az eg\u00e9sz mozg\u00e1srendszer eg\u00e9szs\u00e9ge szempontj\u00e1b\u00f3l.
Fontos kiemelni, hogy a talpunkban tal\u00e1lhat\u00f3 receptorok mintegy 80%-a k\u00e9pes a rezg\u00e9sek \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9re, ez\u00e1ltal a talajt \u00e9r\u0151 \u00fctk\u00f6z\u00e9si er\u0151k felismer\u00e9s\u00e9re is. Mivel ezek az ingerek k\u00f6zvetlen\u00fcl befoly\u00e1solj\u00e1k mozg\u00e1saink ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1t, k\u00f6nnyen bel\u00e1that\u00f3, milyen nagy jelent\u0151s\u00e9ge van annak, hogy l\u00e1bfej\u00fcnk id\u0151sebb korban is eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9s j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u0151 maradjon.\n\nAz \u00e9letkor el\u0151rehaladt\u00e1val a kollag\u00e9n mennyis\u00e9ge fokozatosan cs\u00f6kken, ez\u00e9rt ugyanazon mozg\u00e1sok \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9hez \u00e9s a megfelel\u0151 reakci\u00f3k kiv\u00e1lt\u00e1s\u00e1hoz egyre t\u00f6bb id\u0151re \u00e9s tudatosabb idegrendszeri feldolgoz\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9g.\n\n\u00c9ppen ez\u00e9rt tudatosan edzen\u00fcnk kell a l\u00e1bfejet: er\u0151s\u00edteni kell a l\u00e1b kisizmait, t\u00e1mogatni kell a szervezet kollag\u00e9n\u00e1llom\u00e1ny\u00e1nak meg\u0151rz\u00e9s\u00e9t, valamint \u00fajra fel kell \u00e9p\u00edteni a kapcsolatot a l\u00e1bfej, a m\u00e9ly farizmok \u00e9s a medence stabiliz\u00e1l\u00f3 rendszere k\u00f6z\u00f6tt. Ez a kapcsolat alapvet\u0151 szerepet j\u00e1tszik a hat\u00e9kony, biztons\u00e1gos \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9ges mozg\u00e1s fenntart\u00e1s\u00e1ban.
A fut\u00f3iskol\u00e1ban v\u00e9gzett munk\u00e1m sor\u00e1n prevent\u00edv szeml\u00e9lettel igyekszem mindezt a gyakorlatba is \u00e1t\u00fcltetni. Minden lehet\u0151s\u00e9get megragadunk arra, hogy jobban megismerj\u00fck a saj\u00e1t l\u00e1bfej\u00fcnket \u00e9s test\u00fcnket, mez\u00edtl\u00e1b v\u00e9gezz\u00fcnk gyakorlatokat, valamint megtapasztaljuk, hogyan aktiv\u00e1l\u00f3dnak a test k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 izmai m\u00e1r a l\u00e1bfej legapr\u00f3bb mozdulatainak hat\u00e1s\u00e1ra is.\n\nHiszem, hogy a tudatos mozg\u00e1s a l\u00e1bfejn\u00e9l kezd\u0151dik, \u00e9s ennek meg\u00e9rt\u00e9se az eg\u00e9sz test m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re pozit\u00edv hat\u00e1ssal van.<\/p>

\"\"
Tartsd szem el\u0151tt: a l\u00e1bfejed \u00e9rinti el\u0151sz\u00f6r a talajt reggel, \u00e9s utols\u00f3k\u00e9nt hagyja el azt este. \u00c9ppen ez\u00e9rt meg\u00e9rdemli a figyelmet, a t\u00f6r\u0151d\u00e9st \u00e9s a tudatos gondoskod\u00e1st. Amennyit csak lehet, j\u00e1rj mez\u00edtl\u00e1b! \u00c9rezd a talaj minden apr\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t a talpad alatt, gyakorolj \u00e9s eddz mez\u00edtl\u00e1b. \u00cdgy \u00fajra felfedezheted l\u00e1bfejed term\u00e9szetes erej\u00e9t, \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9t \u00e9s mozg\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t. <\/span>A l\u00e1bfejed t\u00f6bbet el\u00e1rul arr\u00f3l, hogy a tested mekkora terhel\u00e9st k\u00e9pes elviselni, mint ezer sz\u00f3.<\/strong><\/p>

Minden blogbejegyz\u00e9sem c\u00e9lja, hogy elgondolkodtasson.<\/span><\/pre>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
RETROSPEKTIVA 1960. godine na Olimpijadi u Rimu Abebe Bikila, etiopski atleti\u010dar, pobedio je maraton sa vremenom od 2h 15 minuta. Bikila je tu trku tr\u010dao bos jer je odbijao patike od sponzora. \u010cetiri godine kasnije u Tokiju odbranio je titulu tako \u0161to je maratonsku du\u017einu istr\u010dao za 3 minuta br\u017ee u patikama koje je bio prinu\u0111en da prihvati od sponzora. Iz ovog primera se jasno vidi, patike zaista poma\u017eu, ali ako sistem na koji navu\u010demo patike nije dobar, onda je zaista uzaludno bacati pare na najskuplje i prenagla\u0161ene modele patika, pogotovo ako govorimo o amaterskom tr\u010danju. Da napi\u0161em ovaj \u010dlanak, pre svega sna\u017eno je uticala jedna ozbiljna povreda mog sko\u010dnog zgloba, nakon koje sam po\u010dela sa dubljim istra\u017eivanjima, i tako sam otkrila veoma va\u017ene detalje o funkcionisanju na\u0161ih nogu, stopala, a pre svega o svojoj nozi kakav tip stopala imam i za\u0161to nisam mogla da podnesem napor. Tako\u0111e, sna\u017ean utisak na mene je ostavila knjiga Dr.Emily Splichal \u2013 \u201cBosonogo treniranje\u201d, kao i redovni mese\u010dni seminari kod Kinge Taka\u010d u Budimpe\u0161ti, koja je jedna od evropskih predstavnica \u201cGary Grey\u201d instituta iz Amerike, a u saradnji sa Eugeniom Santos (trenerom iz Portugalije) \u010dine odli\u010dan jako jezgro za redefinisanje pokreta na na\u0161im prostorima. Posle vi\u0161egodi\u0161njeg istra\u017eivanja i u\u010denja, po\u010dela sam da podu\u010davam ljude kako da o\u010duvaju zdravlje ne samo stopala nego i celog tela, koliko su va\u017eni pokreti, i ta\u010dno koji pokreti, odsko\u010dni momenat, i svakodnevna nega stopala.Nedostatak znanja o ovoj temi prepoznajem na svakom koraku u sportu. Bez obzira da li noge stavljate u biciklisti\u010dke sprinterice, u trka\u010dke patike, u ski cipele, ili stojite bosi na dasci za surfovanje, morate voditi brigu o svojim stopalima radi o\u010duvanja zdravlja. Moji utisci su na\u017ealost takvi, kao da ljudi ne vole taj deo tela i ne\u0107e da se suo\u010davaju sa istim. Guraju noge u \u010darape i u razne neudobne cipele, koje trpe po ceo dan, mesecima, godinama ne prime\u0107uju\u0107i kako im se stopalo polako deformi\u0161e, prsti po\u010dnu da pre\u0111u jedne preko druge, pojave se \u010dukljevi, petna trn i razni problemi sve to zbog neadekvatne obu\u0107e i neadekvatne nege stopala. EVOLUCIJA NOGEKao \u0161to znamo, \u010dovekova evolucija se nije zavr\u0161ila. Adaptacija jo\u0161 traje i posle nekoliko stotina godina \u0107emo tek saznati na \u0161ta se na\u0161e telo adaptiralo kroz godine. U trenutnoj fazi, na\u017ealost adaptiramo se na sede\u0107i re\u017eim \u017eivota i na cipele, koje je samo pitanje vremena koliko \u0107e nam oNEmogu\u0107iti svakodnevno kretanje.Prve cipele su se pojavile preko 30 hiljada godina. U drevnom Rimu cipele su bile simbol bogatstva, na drevnim Olimpijadama ljudi su se takmi\u010dili bosi. Pe\u0107inski \u010dovek se nije setio ni\u0161ta navu\u0107i na noge kada je krenuo u lov. Usled migracije ka severu, ljudi su se susretali sa raznim klimatskim neprilikama i da bi sa\u010duvali noge po\u010deli su praviti \u0161titnike za stopala, koji su prete\u010de dana\u0161njih cipela. Danas su se na\u0161i prsti na nogama adaptirali raznim cipelama, samim tim se pojavljuju \u010dukljevi na nogama, spu\u0161ta se svod i luk stopala, koji uzrokuju dodatne probleme podkoleni\u010dnog dela, a funkcija malog prsta se totalno gubi.Pojedini plemenski narodi, i dan danas su bosi, a najbolji svetski trka\u010di, svi znamo da dolaze ba\u0161 iz tih plemena, \u0161to izme\u0111u ostalog nije ni\u0161ta \u010dudno. Kada sam ve\u0107 spominjala Bikilu, ovde vredi spomenuti i Davida Rudishu iz Kenije, koji dr\u017ei svetski rekord na 800m sa vremenom 1:40:91 WR (London), 2x OCH, 2x WCH. Jedan od retkih atleti\u010dara sa najlep\u0161om tehnikom tr\u010danja, koji u svojim intervjuima nikad ne zaboravi ista\u0107i koliko vremena provede treniraju\u0107i bos. ANATOMIJA I BIOMEHANIKA STOPALA\u010covek je evoluirao na uspravni hod na dve noge, da bi bio u stanju da odr\u017ei ravnote\u017eu i u razli\u010ditim uslovima zahvaljuju\u0107i bogatoj propriocepciji.Na\u0161e stopalo sa\u010dinjava 26 + 2 kostiju, 33 zgloba, 107 ligamenata i 19 mi\u0161i\u0107a, i njihova funkcionalnost se ne zavr\u0161ava u pronaciji ili u supinaciji, govorimo o mnogo slo\u017eenijem procesu. Kako ulazim sve dublje u nauku o stopalu, sve vi\u0161e me fascinira strukturalnost iste. Stopalo pomo\u0107u vi\u0161e hiljada receptora direktno uti\u010de na centralni nervni sistem, a centralni nervni sistem na na\u0161e pokrete. Sposobnost za tr\u010danje, hodanje, skakanje, penjanje upravo dolazi od ovih receptora, a \u010dim stopala sakrijemo u \u010darape, a posle i u cipele, ona potpuno gube svoje funkcije. SVE KRE\u0106E OD STOPALADakle, da se vratimo na prvobitnu temu \u2013 od stopala po\u010dinje sve! Jedna japanska poslovica ka\u017ee: \u201eSmrt po\u010dinje od nogu\u201c. Ovako mo\u017eda zvu\u010di morbidno, ali nema ve\u0107e istine od toga. \u010cak i najminimalisti\u010dnije cipele smanjuju nam vreme reakcije na plantarnim nervima, i primoravaju nas da se vi\u0161e oslonimo na sporije nerve koji se nalaze u podkolenici. Zbog ovoga naravno da ne\u0107emo pasti na nos, niti \u0107emo izgubiti ravnote\u017eu, ali u svakom slu\u010daju ova \u010dinjenica ima negativni ishod na o\u010dekivanja i odgovore vezane za na\u0161e pokrete. Ovo je sposobnost da izdr\u017eimo udarne sile na noge dok hodamo ili tr\u010dimo, a kao \u0161to znamo na\u0161e telo trpi 8 puta ve\u0107u te\u017einu od sopstvene te\u017eine prilikom tr\u010danja.Va\u017eno je ista\u0107i da 80% na\u0161ih receptora na stopalima ima sposobnost da prepozna vibracije, a samim tim prepoznaje i sile udarca. Ako dodamo \u010dinjenicu da sve ovo uti\u010de na na\u0161e kontrolisanje pokreta, znamo koliko je bitno da na\u0161a stopala ostanu zdrava i u starosnoj dobi, kada prilikom gubljenja kolagena mnogo vi\u0161e reakcijskih vremena treba da osetimo isti pokret koji nam ranije bio podrazumevaju\u0107i. Zna\u010di, da bi osvestili vibracije moramo svesno ve\u017ebati stopalo, ja\u010dati mi\u0161i\u0107e stopala, sa\u010duvati kolagen u telu i prona\u0107i vezu izme\u0111u stopala i dubokih sedalnih mi\u0161i\u0107a, odnosno karlice.Preventivno, kroz rad u \u0161koli tr\u010danja, poku\u0161avam da reflektujem sve ovo, te koristimo svaku priliku da upoznamo svoje stopalo i telo, da treniramo bosi i da prepoznamo na koji na\u010din se aktiviraju razni mi\u0161i\u0107i u telu, prilikom jednostavnih pomeranja stopala. Imajte na umu, da je stopalo prvo koje dodirne pod ujutru, i poslednje koje napu\u0161ta pod uve\u010de. \u0160to vi\u0161e je mogu\u0107e budite bosi, osetite svaku promenu ispod noge, ve\u017ebajte, trenirajte bosi. Va\u0161e stopalo govori vi\u0161e od hiljadu re\u010di o tome koliko va\u0161e telo mo\u017ee da podnese odre\u0111eni napor. Svi moji postovi na blogu imaju za cilj da vas podstaknu na razmi\u0161ljanje.<\/p>","protected":false},"author":2,"featured_media":769,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"elementor_theme","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-768","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-blog"],"blocksy_meta":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/768","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=768"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/768\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":783,"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/768\/revisions\/783"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/769"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=768"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=768"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=768"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}