{"id":2586,"date":"2026-09-18T10:13:52","date_gmt":"2026-09-18T10:13:52","guid":{"rendered":"https:\/\/optiforma.rs\/?p=2586"},"modified":"2026-09-18T10:27:02","modified_gmt":"2026-09-18T10:27:02","slug":"kada-pametni-uredaji-kazu-da-ste-dobro-a-vi-se-osecate-potpuno-iscrpljeno","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/kada-pametni-uredaji-kazu-da-ste-dobro-a-vi-se-osecate-potpuno-iscrpljeno\/","title":{"rendered":"Amikor az okoseszk\u00f6z\u00f6k szerint j\u00f3l vagyunk, mik\u00f6zben teljesen kimer\u00fcltnek \u00e9rezz\u00fck magunkat"},"content":{"rendered":"
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

Nagy rajong\u00f3ja vagyok a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le k\u00fcty\u00fcknek. Szeretem az \u00faj technol\u00f3gi\u00e1kat, \u00e9rdekelnek az \u00faj eszk\u00f6z\u00f6k, szeretek ut\u00e1nan\u00e9zni annak, hogy mit tudnak m\u00e9rni, hogyan m\u0171k\u00f6dnek, \u00e9s val\u00f3j\u00e1ban mennyiben seg\u00edthetnek abban, hogy jobban meg\u00e9rts\u00fck a saj\u00e1t test\u00fcnket. \u00c9ppen ez\u00e9rt \u00e9n magam is haszn\u00e1lok okoseszk\u00f6z\u00f6ket, p\u00e9ld\u00e1ul okosgy\u0171r\u0171t \u00e9s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le okos\u00f3r\u00e1kat, \u00e9s nagy \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel k\u00f6vetem mindazt, ami ezen a ter\u00fcleten t\u00f6rt\u00e9nik.<\/p><\/blockquote>


Az\u00e9rt van bennem egy kis fenntart\u00e1s mindezzel kapcsolatban.<\/strong> \u00c9n m\u00e9g abb\u00f3l a sportol\u00f3i gener\u00e1ci\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmazom, amely olyan id\u0151szakban edzett, amikor az ilyen eszk\u00f6z\u00f6k egyszer\u0171en m\u00e9g nem l\u00e9teztek. Nem volt HRV, recovery score, sem olyan alkalmaz\u00e1s, amely minden reggel megmondta volna, hogy mennyire aludtunk j\u00f3l, vagy mennyire \u00e1llunk k\u00e9szen az edz\u00e9sre. Ha f\u00e1radt volt\u00e1l, tudtad, hogy f\u00e1radt vagy. Ha j\u00f3l ment az edz\u00e9s, \u00e9rezted. Ha valami nem volt rendben, a tested t\u00f6bbnyire mag\u00e1t\u00f3l k\u00fcldte a jelz\u00e9st.\n\nA pulzusunkat minden reggel \u00e9s este \u00fagy m\u00e9rt\u00fck, hogy kitapintottuk a csukl\u00f3nkon, majd napl\u00f3t vezett\u00fcnk, diagramot rajzoltunk, amelyen h\u00f3napr\u00f3l h\u00f3napra szeml\u00e9letesen k\u00f6vethett\u00fck a v\u00e1ltoz\u00e1sokat. Ha megfelel\u0151en v\u00e9gezt\u00fck a m\u00e9r\u00e9seket \u00e9s a feljegyz\u00e9seket, az adatokat az edz\u0151nkkel is \u00f6ssze tudtuk vetni, \u00e9s \u00edgy k\u00f6vetni lehetett, hogy a t\u00faledzetts\u00e9g \u00e1llapot\u00e1ba ker\u00fclt\u00fcnk-e, vagy \u00e9ppen j\u00f3 form\u00e1ba lend\u00fclt\u00fcnk.<\/p>

\u00c9ppen ez\u00e9rt ma is sokat b\u00edzom a meg\u00e9rz\u00e9seimben \u00e9s abban, amit a saj\u00e1t testem jelz\u00e9seib\u0151l \u00e9rzek. Nem az\u00e9rt, mert nem hiszek a technol\u00f3gi\u00e1ban. \u00c9ppen ellenkez\u0151leg: szinte mindent elolvasok, amit csak tal\u00e1lok err\u0151l a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l, k\u00f6vetem a kutat\u00e1sokat, \u00e9rdekelnek az \u00faj lehet\u0151s\u00e9gek, \u00e9s szeretn\u00e9m meg\u00e9rteni, mit k\u00edn\u00e1lnak sz\u00e1munkra a modern eszk\u00f6z\u00f6k. Mert valljuk be, ezek az eszk\u00f6z\u00f6k az\u00e9rt vannak, hogy megk\u00f6nny\u00edts\u00e9k a dolgunkat, \u00e9s nek\u00fcnk is l\u00e9p\u00e9st kell tartanunk a korral.<\/p>

De nem szeretn\u00e9m, ha eljutn\u00e1nk od\u00e1ig, hogy egy algoritmus jobban tudja n\u00e1lam, hogyan \u00e9rzem magam.
\u00c9ppen ez\u00e9rt az elm\u00falt napokban \u00e9rdekesnek tal\u00e1ltam egy saj\u00e1t kis k\u00eds\u00e9rletet is. Megn\u00e9ztem a RingConn<\/em> adatait, \u00e9s azt l\u00e1ttam, hogy az \u00e9jszaka folyam\u00e1n a HRV egy ponton majdnem el\u00e9rte a 97 ms-ot, mik\u00f6zben a napi \u00e1tlag k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 42 ms volt. Ek\u00f6zben az el\u0151z\u0151 napokban meglehet\u0151sen f\u00e1radtnak \u00e9reztem magam.<\/p>

\u00c9s ekkor feltettem magamnak a k\u00e9rd\u00e9st: val\u00f3j\u00e1ban mi a fontosabb? A sz\u00e1m, amit a k\u00e9perny\u0151n l\u00e1tok, vagy az, amit akkor \u00e9rzek, amikor felkelek az \u00e1gyb\u00f3l?\n\nJ\u00f3 a 97? Rossz a 42? Vagy tal\u00e1n egyik sem? Akkor vajon mi t\u00f6rt\u00e9nt?<\/p>

Az okos\u00f3r\u00e1knak \u00e9s okosgy\u0171r\u0171knek van egy hatalmas el\u0151ny\u00fck. Sz\u00e1mokk\u00e1 alak\u00edtj\u00e1k azt, amit kor\u00e1bban csak \u00e9rezni tudtunk. A fiziol\u00f3giai folyamatok, az alv\u00e1s, a pulzus, az aktivit\u00e1s \u00e9s a regener\u00e1ci\u00f3 hirtelen m\u00e9rhet\u0151v\u00e9 \u00e9s \u00f6sszehasonl\u00edthat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik. De az adat \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g nem ugyanaz.\n\nAz eszk\u00f6z megm\u00e9r valamit, majd az algoritmus ezek alapj\u00e1n megpr\u00f3b\u00e1lja kik\u00f6vetkeztetni, hogy val\u00f3j\u00e1ban mi t\u00f6rt\u00e9nik a test\u00fcnkben. \u00c9s \u00e9ppen e k\u00e9t l\u00e9p\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt van lehet\u0151s\u00e9g a hib\u00e1ra.\n\nA HRV erre kiv\u00e1l\u00f3 p\u00e9lda. A sz\u00edvfrekvencia-variabilit\u00e1s nem egy egyszer\u0171 eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi mutat\u00f3. Befoly\u00e1solhatja az alv\u00e1s, a stressz, a fizikai terhel\u00e9s, az alkohol, a betegs\u00e9g, a regener\u00e1ci\u00f3 \u00e9s sz\u00e1mos m\u00e1s t\u00e9nyez\u0151. \u00c9ppen ez\u00e9rt egyetlen m\u00e9r\u00e9si eredm\u00e9ny \u00f6nmag\u00e1ban nem mond k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben sokat. A 97 ms-os HRV nem automatikusan jobb, mint a 42 ms, ahogyan a 42 ms \u00f6nmag\u00e1ban m\u00e9g nem jelenti azt, hogy valami nincs rendben. Sokkal fontosabb, hogy mi sz\u00e1m\u00edt az adott szem\u00e9ly sz\u00e1m\u00e1ra megszokottnak, \u00e9s hogyan v\u00e1ltoznak az \u00e9rt\u00e9kek az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1val.<\/span><\/p>

Pulzusalap\u00fa edz\u00e9s \u00e9s a szabadid\u0151sport<\/strong><\/p>

Ugyanez az elv \u00e9rv\u00e9nyes az edz\u00e9s k\u00f6zbeni pulzusra is. Edz\u0151k\u00e9nt nagyon gyakran kapom meg a k\u00e9rd\u00e9st a szabadid\u0151sportol\u00f3kt\u00f3l, hogy lehet-e pulzus alapj\u00e1n edzeni. A v\u00e1laszom t\u00f6bbnyire az, hogy ez nem ennyire egyszer\u0171. Az, hogy valaki olyan \u00f3r\u00e1t visel, amely a csukl\u00f3n m\u00e9ri a sz\u00edvver\u00e9st, m\u00e9g nem jelenti automatikusan azt, hogy az eszk\u00f6z kell\u0151 pontoss\u00e1ggal k\u00e9pes meghat\u00e1rozni az adott szem\u00e9ly egy\u00e9ni intenzit\u00e1si z\u00f3n\u00e1it, \u00e9s azt sem, hogy az alkalmaz\u00e1s \u00e1ltal megjelen\u00edtett z\u00f3n\u00e1k val\u00f3ban az \u0151 fiziol\u00f3giai z\u00f3n\u00e1i.<\/p>

Ha komolyan, pulzus alapj\u00e1n szeretn\u00e9nk megtervezni az edz\u00e9st, el\u0151sz\u00f6r tudnunk kell, hogy az adott szem\u00e9ly eset\u00e9ben mit jelent az adott pulzus\u00e9rt\u00e9k. Ide\u00e1lis esetben az egy\u00e9ni z\u00f3n\u00e1kat tesztel\u00e9ssel, p\u00e9ld\u00e1ul ergospirometri\u00e1s vizsg\u00e1lattal hat\u00e1rozz\u00e1k meg, amely sor\u00e1n a sz\u00edvfrekvencia mellett a l\u00e9gz\u00e9si param\u00e9tereket is vizsg\u00e1lj\u00e1k, \u00e9s meghat\u00e1rozz\u00e1k az intenzit\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l relev\u00e1ns fiziol\u00f3giai pontokat.\n\nEzt k\u00f6vet\u0151en a pulzusz\u00f3n\u00e1k nem olyan \u00e9rt\u00e9kek, amelyeket egyszer kisz\u00e1molunk, \u00e9s azt\u00e1n \u00f6r\u00f6kre ugyanazok maradnak. Az edzetts\u00e9gi szinttel, a sport\u00e1g t\u00edpus\u00e1val \u00e9s a felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9si id\u0151szak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szakaszaival egy\u00fctt v\u00e1ltozhatnak.<\/p>

\u00c9ppen ez\u00e9rt neh\u00e9z azt mondanom egy szabadid\u0151sportol\u00f3nak: \u201eAz \u00f3r\u00e1d szerint a 2-es z\u00f3na ezek k\u00f6z\u00f6tt az \u00e9rt\u00e9kek k\u00f6z\u00f6tt van, ez\u00e9rt \u00edgy eddz.\u201d De mi alapj\u00e1n? Ha a kiindul\u00f3 felt\u00e9telez\u00e9s t\u00e9ves, akkor nagyon pontosan edzhet\u00fcnk valamit, ami val\u00f3j\u00e1ban egy\u00e1ltal\u00e1n nem az, amir\u0151l azt gondoljuk, hogy eddz\u00fck.\n\n\u0150szint\u00e9n sz\u00f3lva a legt\u00f6bb szabadid\u0151sportol\u00f3n\u00e1l nem is l\u00e1tom sz\u00fcks\u00e9g\u00e9t annak, hogy ennyire t\u00falbonyol\u00edtsuk az edz\u00e9st. Sokak sz\u00e1m\u00e1ra sokkal hasznosabb megtanulni felismerni a saj\u00e1t terhel\u00e9s\u00e9rzet\u00fcket, a l\u00e9gz\u00e9s\u00fcket \u00e9s azt, hogyan reag\u00e1l a test\u00fck a terhel\u00e9sre, mint n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1sodpercenk\u00e9nt az \u00f3r\u00e1jukat n\u00e9zni.<\/strong>\n\nEz term\u00e9szetesen nem jelenti azt, hogy a pulzus nem fontos. \u00c9ppen ellenkez\u0151leg. A pulzus nagyon hasznos inform\u00e1ci\u00f3 lehet. De egy hasznos adat nem ugyanaz, mint a teljes k\u00e9p.\n\n\u00c9s itt visszat\u00e9r\u00fcnk ahhoz, ami sz\u00e1momra tal\u00e1n a legfontosabb ezekkel az eszk\u00f6z\u00f6kkel kapcsolatban: a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 modellek, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9rz\u00e9kel\u0151k \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 algoritmusok elt\u00e9r\u0151 eredm\u00e9nyeket adhatnak. Ez\u00e9rt \u00f6nmag\u00e1ban nem el\u00e9g, hogy van egy sz\u00e1m a k\u00e9perny\u0151n. Tudnunk kell, hogyan sz\u00fcletett ez a sz\u00e1m, mennyire megb\u00edzhat\u00f3 az adott c\u00e9lra, \u00e9s val\u00f3j\u00e1ban milyen k\u00f6vetkeztet\u00e9seket vonhatunk le bel\u0151le.<\/p>

Az alv\u00e1s nyomon k\u00f6vet\u00e9se<\/strong><\/p>

Hasonl\u00f3 a helyzet az alv\u00e1s nyomon k\u00f6vet\u00e9s\u00e9vel is. Reggel meglehet\u0151sen pontosnak t\u0171n\u0151 adatokat kaphatunk arr\u00f3l, hogy mennyit aludtunk, mennyi ideig tartott a m\u00e9lyalv\u00e1s, \u00e9s mennyi id\u0151t t\u00f6lt\u00f6tt\u00fcnk REM-f\u00e1zisban. Minden nagyon komolynak \u00e9s pontosnak t\u0171nik. De az okosgy\u0171r\u0171 nem ugyan\u00fagy m\u0171k\u00f6dik, mint egy alv\u00e1slaborat\u00f3rium<\/span>. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 jeleket haszn\u00e1l, p\u00e9ld\u00e1ul a mozg\u00e1st \u00e9s a sz\u00edvm\u0171k\u00f6d\u00e9ssel kapcsolatos adatokat, majd az algoritmus ezek alapj\u00e1n becs\u00fcli meg, hogy \u00e9ppen melyik alv\u00e1si szakaszban vagyunk.<\/p>

A kutat\u00e1sok azt mutatj\u00e1k, hogy a fogyaszt\u00f3i alv\u00e1sk\u00f6vet\u0151 eszk\u00f6z\u00f6k hasznosak lehetnek az alv\u00e1si mint\u00e1zatok hosszabb t\u00e1v\u00fa nyomon k\u00f6vet\u00e9s\u00e9ben, ugyanakkor az egyes alv\u00e1si szakaszok becsl\u00e9se elt\u00e9rhet a poliszomnogr\u00e1fi\u00e1s vizsg\u00e1lat eredm\u00e9nyeit\u0151l, amely az alv\u00e1s laborat\u00f3riumi vizsg\u00e1lat\u00e1nak referencia-m\u00f3dszere.<\/p>

Van azonban m\u00e9g egy dolog, amelyr\u0151l egyre gyakrabban esik sz\u00f3 az okos\u00f3r\u00e1k \u00e9s okosgy\u0171r\u0171k kapcs\u00e1n: a sug\u00e1rz\u00e1s<\/strong>. Teljesen \u00e9rthet\u0151, ha valakiben felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy jelenthet-e probl\u00e9m\u00e1t az, hogy gyakorlatilag eg\u00e9sz nap viselj\u00fck ezeket az eszk\u00f6z\u00f6ket. \u00d3r\u00e1kon \u00e1t a csukl\u00f3nkon vagy az ujjunkon vannak, gyakran alv\u00e1s k\u00f6zben is, a kommunik\u00e1ci\u00f3hoz pedig vezet\u00e9k n\u00e9lk\u00fcli technol\u00f3gi\u00e1t haszn\u00e1lnak.
Fontos k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tenni az elektrom\u00e1gneses sug\u00e1rz\u00e1s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpusai k\u00f6z\u00f6tt. A Bluetooth<\/em> \u00e9s m\u00e1s vezet\u00e9k n\u00e9lk\u00fcli technol\u00f3gi\u00e1k \u00e1ltal haszn\u00e1lt r\u00e1di\u00f3frekvenci\u00e1s jelek nem azonosak az ioniz\u00e1l\u00f3 sug\u00e1rz\u00e1ssal, p\u00e9ld\u00e1ul a r\u00f6ntgensug\u00e1rz\u00e1ssal. Az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Vil\u00e1gszervezet (WHO) jelenlegi \u00e1ll\u00e1spontja szerint a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 bizony\u00edt\u00e9kok nem igazolj\u00e1k, hogy az alacsony szint\u0171 elektrom\u00e1gneses terek bizony\u00edtottan k\u00e1ros hat\u00e1ssal lenn\u00e9nek az eg\u00e9szs\u00e9gre, ugyanakkor ezen a ter\u00fcleten a kutat\u00e1sok tov\u00e1bbra is folynak.<\/p>

Az inform\u00e1ci\u00f3 csak akkor hasznos, ha tudjuk, hogyan \u00e9rtelmezz\u00fck.<\/strong><\/p>

Elj\u00f6n egy pont, amikor a technol\u00f3gia m\u00e1r nem abban seg\u00edt, hogy jobban meg\u00e9rts\u00fck \u00f6nmagunkat, hanem elkezd helyett\u00fcnk d\u00f6nteni.\n\nReggel fel\u00e9bredsz, \u00e9s az els\u0151 dolgod, hogy megn\u00e9zed az alkalmaz\u00e1st. Ha azt \u00edrja, hogy 90%, azt gondolod, hogy nagyszer\u0171 napod lesz. Ha 55-\u00f6t mutat, elkezdesz agg\u00f3dni, hogy valami nincs rendben. Ha azt \u00edrja, hogy kiv\u00e1l\u00f3an aludt\u00e1l, mik\u00f6zben \u00fagy \u00e9rzed, mintha egy szemhuny\u00e1snyit sem aludt\u00e1l volna, elkezdesz k\u00e9telkedni a saj\u00e1t \u00e9rz\u00e9seidben.<\/p>

Pedig tal\u00e1n \u00e9ppen ford\u00edtva kellene. El\u0151sz\u00f6r tegy\u00fck fel magunknak a k\u00e9rd\u00e9st, hogyan \u00e9rezz\u00fck magunkat. Ezut\u00e1n n\u00e9zz\u00fck meg az adatokat. Majd kapcsoljuk \u00f6ssze a kett\u0151t.<\/p><\/blockquote>

Sz\u00e1momra val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ez a legeg\u00e9szs\u00e9gesebb m\u00f3dja ezeknek az eszk\u00f6z\u00f6knek a haszn\u00e1lat\u00e1ra. Nem szeretn\u00e9k lemondani r\u00f3luk. \u00c9ppen ellenkez\u0151leg. A k\u00fcty\u00fck nagy rajong\u00f3jak\u00e9nt nagyon \u00f6r\u00fcl\u00f6k annak, milyen gyorsan fejl\u0151dnek. \u00c9rdekes sz\u00e1momra, hogy ma mit k\u00e9pesek m\u00e9rni, \u00e9s m\u00e9g \u00e9rdekesebb, hogy n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v m\u00falva mire lesznek k\u00e9pesek.<\/p>

Ugyanakkor nem szeretn\u00e9m elfelejteni azt sem, amit abb\u00f3l az id\u0151szakb\u00f3l tanultam, amikor m\u00e9g sem okos\u00f3r\u00e1k, sem okosgy\u0171r\u0171k nem l\u00e9teztek. A test besz\u00e9l. Nek\u00fcnk pedig meg kell tanulnunk hallgatni r\u00e1.<\/strong>
Az okos\u00f3ra vagy az okosgy\u0171r\u0171 egy \u00fajabb inform\u00e1ci\u00f3forr\u00e1st adhat hozz\u00e1 ahhoz, amit m\u00e1r tudunk. Megmutathat olyan v\u00e1ltoz\u00e1sokat, amelyeket mi magunk nem vett\u00fcnk \u00e9szre. Seg\u00edthet \u00f6sszekapcsolni az alv\u00e1st, a stresszt, a fizikai aktivit\u00e1st \u00e9s a regener\u00e1ci\u00f3t. De nem azonos a test\u00fcnkkel. Nem orvos. Nem a v\u00e9gs\u0151 igazs\u00e1g. Csup\u00e1n egy \u00e9rz\u00e9kel\u0151, egy algoritmus \u00e9s egy becsl\u00e9s.
\u00c9s nagyon hasznos eszk\u00f6z \u2013 mindaddig, am\u00edg eszk\u00f6zk\u00e9nt haszn\u00e1ljuk.<\/p>

Tal\u00e1n \u00e9ppen ez\u00e9rt nem az kellene, hogy a c\u00e9lunk min\u00e9l t\u00f6bb adat \u00f6sszegy\u0171jt\u00e9se legyen. A c\u00e9l ink\u00e1bb az, hogy megtanuljuk meg\u00e9rteni azokat az adatokat, amelyek val\u00f3ban mondanak nek\u00fcnk valamit.<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Veliki sam ljubitelj raznih ged\u017eeta. Volim novu tehnologiju, zanimaju me novi ure\u0111aji, volim da pratim \u0161ta mogu da izmere, kako rade i koliko nam zaista mogu pomo\u0107i da bolje razumemo sopstveno telo. Zato i sama koristim pametne ure\u0111aje, kao \u0161to je pametni prsten, i razni pametni satovi, i sa velikim interesovanjem pratim sve \u0161to se na tom polju de\u0161ava. Ali imam jednu malu rezervu prema svemu tome. Ja sam jo\u0161 iz generacije sportista koja je trenirala u vremenu kada ovakvi ure\u0111aji jednostavno nisu postojali. Nije bilo HRV-a, recovery score-a, aplikacije koja bi nam svakog jutra govorila koliko smo dobro spavali ili koliko smo spremni za trening. Ako si bio umoran, znao si da si umoran. Ako ti je trening i\u0161ao dobro, ose\u0107ao si to. Ako ne\u0161to nije bilo kako treba, telo ti je uglavnom samo poslalo signal. Puls smo merili svako jutro i svako ve\u010de tako \u0161to smo ispipali na ru\u010dnom zglobu, i vodili smo dnevnik, crtali smo dijagram, gde smo slikovito mogli da pratimo sve na mese\u010dnom nivou. Ako smo ta\u010dno uradili mogli smo da pratimo i da uporedimo sa trenerom, da li smo u\u0161li u pretreniranost, ili u formu. Zbog toga i danas dosta verujem svojim instinktima i sopstvenom ose\u0107aju. Ne zato \u0161to ne verujem tehnologiji. Naprotiv, pro\u010ditam gotovo sve \u0161to mogu da na\u0111em o ovoj temi, pratim istra\u017eivanja, zanimaju me nove mogu\u0107nosti i \u017eelim da razumem \u0161ta nam savremeni ure\u0111aji nude. Jer, realno, oni su tu da nam olak\u0161aju posao i moramo da idemo u korak sa vremenom. Ali, ne \u017eelim da do\u0111emo do toga da algoritam po\u010dne da zna kako se ose\u0107am bolje od mene samog.Upravo zato mi je poslednjih dana bilo zanimljivo jedno sopstveno istra\u017eivanje. Pogledal sam svoj RingConn i videla da je tokom no\u0107i HRV u jednom trenutku dostigao skoro 97 ms, dok je dnevni prosek bio oko 42 ms. Istovremeno, prethodnih dana sam bila prili\u010dno umorna. I tada sam se zapitala: \u0161ta je zapravo va\u017enije? Broj koji vidim na ekranu ili ono \u0161to ose\u0107am kada ustanem iz kreveta? Da li je 97 dobro? Da li je 42 lo\u0161e? Ili mo\u017eda ni jedno ni drugo, \u0161ta se desilo? Pametni satovi i pametni prstenovi imaju jednu ogromnu prednost. Ono \u0161to smo nekada mogli samo da ose\u0107amo pretvaraju u brojeve. Fiziologija, san, puls, aktivnost i oporavak odjednom postaju merljivi i uporedivi. Ali podatak i stvarnost nisu ista stvar.Ure\u0111aj ne\u0161to meri, a zatim algoritam na osnovu tih merenja poku\u0161ava da zaklju\u010di \u0161ta se zapravo de\u0161ava sa na\u0161im telom. I upravo izme\u0111u ta dva koraka postoji prostor za gre\u0161ku.HRV je odli\u010dan primer. Varijabilnost sr\u010danog ritma nije jednostavna ocena zdravlja. Na nju mogu uticati san, stres, fizi\u010dko optere\u0107enje, alkohol, bolest, oporavak i brojni drugi faktori. Zato jedan pojedina\u010dni rezultat sam po sebi ne govori naro\u010dito mnogo. HRV od 97 ms nije automatski bolji od 42 ms, kao \u0161to ni 42 ms samo po sebi ne zna\u010di da ne\u0161to nije u redu. Mnogo je va\u017enije \u0161ta je uobi\u010dajeno za konkretnu osobu i kako se vrednosti menjaju kroz vreme. Treniranje po pulsu i rekreacija Isti princip va\u017ei i za puls tokom treninga. Kao trener, veoma \u010desto dobijam pitanje od rekreativaca da li mogu da treniraju po pulsu. Moj odgovor je naj\u010de\u0161\u0107e da to nije tako jednostavno. \u010cinjenica da neko ima sat koji meri otkucaje srca na ru\u010dnom zglobu ne zna\u010di automatski da taj ure\u0111aj mo\u017ee dovoljno precizno da odredi njegove individualne zone intenziteta, niti da su zone koje aplikacija prikazuje zaista njegove fiziolo\u0161ke zone. Ako \u017eelimo ozbiljno da programiramo trening prema pulsu, prvo moramo znati \u0161ta taj puls kod konkretne osobe zna\u010di. U idealnom slu\u010daju, individualne zone se odre\u0111uju testiranjem, na primer ergospirometrijom, gde se uz sr\u010danu frekvenciju prate i respiratorni parametri i odre\u0111uju fiziolo\u0161ke ta\u010dke relevantne za intenzitet. Nakon toga zone nisu ne\u0161to \u0161to se jednom izra\u010duna i zauvek ostane isto. One se mogu menjati sa nivoom treniranosti, vrstom sporta i fazom pripremnog perioda. Zato mi je te\u0161ko da rekreativcu ka\u017eem: \u201eTvoj sat ka\u017ee da ti je zona 2 izme\u0111u ovih brojeva, zato treniraj tako.\u201c Na osnovu \u010dega? Ako je po\u010detna pretpostavka neta\u010dna, onda mo\u017eemo veoma precizno trenirati ne\u0161to \u0161to uop\u0161te nije ono \u0161to mislimo da treniramo.Kod ve\u0107ine rekreativaca, iskreno, ne vidim ni potrebu da se trening toliko komplikuje. Za mnoge je mnogo korisnije nau\u010diti da prepoznaju sopstveni ose\u0107aj napora, disanje i reakciju tela na optere\u0107enje, nego da svakih nekoliko sekundi gledaju u sat.To ne zna\u010di da je puls neva\u017ean. Naprotiv. Puls mo\u017ee biti veoma koristan podatak. Ali koristan podatak nije isto \u0161to i kompletna informacija.I tu se vra\u0107amo na ono \u0161to mi je mo\u017eda najva\u017enije kod svih ovih ure\u0111aja: razli\u010diti modeli, razli\u010diti senzori i razli\u010diti algoritmi mogu dati razli\u010dite rezultate. Zato nije dovoljno samo imati broj na ekranu. Moramo znati kako je taj broj dobijen, koliko je pouzdan za konkretnu namenu i \u0161ta zapravo mo\u017eemo zaklju\u010diti iz njega. Pra\u0107enje sna Sli\u010dna pri\u010da je i sa pra\u0107enjem sna. Ujutru mo\u017eemo dobiti veoma precizne brojke o tome koliko smo spavali, koliko je trajao dubok san i koliko REM faze. Sve izgleda vrlo ozbiljno i precizno. Ali pametni prsten ne radi isto \u0161to i laboratorija za spavanje. On koristi razli\u010dite signale, poput pokreta i podataka povezanih sa radom srca, a zatim algoritam na osnovu njih procenjuje u kojoj se fazi sna nalazimo. Istra\u017eivanja pokazuju da potro\u0161a\u010dki ure\u0111aji mogu biti korisni za pra\u0107enje obrazaca spavanja kroz vreme, ali da procena pojedina\u010dnih faza sna mo\u017ee odstupati od polisomnografije, koja predstavlja referentnu metodu u laboratorijskom ispitivanju sna. Postoji, me\u0111utim, jo\u0161 jedna stvar o kojoj se sve \u010de\u0161\u0107e govori kada su u pitanju pametni satovi i prstenovi, a to je zra\u010denje. Sasvim je logi\u010dno da se neko zapita da li je problem u tome \u0161to ure\u0111aj prakti\u010dno nosimo ceo dan. Na ruci ili prstu je satima, \u010desto i tokom spavanja, a za komunikaciju koristi be\u017ei\u010dne tehnologije.Va\u017eno je napraviti razliku izme\u0111u razli\u010ditih vrsta elektromagnetnog zra\u010denja. Radiofrekventni signali koje koriste bluetooth i druge be\u017ei\u010dne tehnologije nisu isto \u0161to i jonizuju\u0107e zra\u010denje, poput rendgenskih zraka. Prema trenutnom stavu Svetske zdravstvene organizacije, postoje\u0107i dokazi ne potvr\u0111uju da niski nivoi<\/p>","protected":false},"author":2,"featured_media":2587,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"elementor_theme","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-2586","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-blog"],"blocksy_meta":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2586","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2586"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2586\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2596,"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2586\/revisions\/2596"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2587"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2586"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2586"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/optiforma.rs\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2586"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}